Sok olvasó tette fel a kérdést az elmúlt hetekben, hogy mégis mi értelme felkészülni, mi rossz történhetne Magyarországon? Hiszen egy viszonylag szerencsés földrajzi elhelyezkedésű, mérsékelt éghajlatú országról beszélünk, ahol gazdagok az erdők, elegendő vízkészlettel és utánpótlással rendelkezik, háború vagy igazán nagy gazdasági válság évtizedek óta nem sújtotta, mondhatni "semmi érdekes nem történik". Nos, én részben éppen ezért gondolom azt, hogy a magyar átlagember az átlagosnál jobban ki van téve a veszélynek. Több mint egy emberöltő telt már el azóta, hogy Magyarország a saját területén háborúzott volna, komoly megpróbáltatásnak kitéve nem csak a fronton harcolókat, de azokat is, akik civilként próbálták átvészelni ezt az időszakot. Hosszú évtizedek teltek el a világrekordnak számító hiperinfláció óta, alig van már, aki elsőkézből mesélhetne ennek tapasztalatairól, a 15 óránkénti árduplázásról. Ezért is tartom fontosnak elgondolkodtatni az embereket, hogy nem egyedi, elszigetelt eseményekről beszélünk, amikor egy-egy személynek, családnak, közösségnek, vagy akár egy egész nemzetnek kell túlélő üzemmódba kapcsolnia. A történelem tucatnyi példát ismer, amikor a magyaroknak is szembe kellett nézni különleges kihívásokkal, talán csak a szerencsének és a véletlenek egybeesésének köszönhetjük, hogy az elmúlt évtizedek viszonylag nyugodtan teltek. Ez a tudás, a túlélési ösztön megkopott az idő múlásával, hiszen nincs aki vagy ami időről-időre emlékeztetné a magyarokat, hogy a világ nem mindig rózsaszín körülöttünk. Japánban a földrengések magas kockázata miatt a legtöbb ember felkészülten, fegyelmezetten várja az esetleges következő rengést (Mit tanulhatunk tőlük?). De szerte Délkelet-Ázsiában ma már éberebbek az emberek a 2004-es cunami óta. Az Egyesült Államokban sok helyen a hurrikánok, északabbra a zord telek miatt készülnek fel előre az emberek. Fekete-Afrikában a víztisztítás lehet életmentő tudás, de Zimbabwéban a gazdasági-társadalmi problémák miatt is kénytelenek az emberek másként gondolkodni.
A mai cikkben a katasztrófavédelem és egyéb források segítségével megpróbálom végigvenni a leginkább valószínű, ill. leggyakoribb eseményeket, amik bármelyikünkkel megtörténhetnek Magyarország területén, akár a következő órában. Röviden lesz szó magáról az eseményről, majd néhány tanácsot is megosztok a megelőzésről és a kármentésről, a különböző lehetőségekről.
Alapvetően kétféle típusú problémáról beszélhetünk: természeti- és civilizációs eredetű veszélyforrásokról. Előbbibe tartoznak az emberiség által nem befolyásolt különböző természeti csapások, úgy mint árvíz, földrengés vagy tornádó, míg utóbbi esetén ipari balesetekről, járványokról, terrorizmusról vagy háborúról eshet szó, többek között. A katasztrófavédelem minden esetben ajánlja egy előre elkészített túlélőcsomag összeállítását, melyről bővebben itt olvashatsz. Ennek segítségével nem csak az ő vállukról vehetjük le a terhet, de egyúttal többi embertársunkéról is, hiszen nem leszünk rájuk utalva baj esetén. Nyilván, ha a legtöbb ember rendelkezik megfelelő tudással és felszereléssel, akkor ha beütne a gebasz, kevesebb erőforrásra lesz szükség ez egyébként teljesen egészséges és fitt bajbajutottak ellátására rövid távon, és azokra fordíthatják energiájukat, akik igazán nagy bajban vannak. Mindannyiunk érdeke tehát egy megfelelően felkészült társadalom. De kezdjünk is bele kicsit részletesebben, mert még sok érdekesség van hátra!
Természeti eredetű veszélyek
Hidrológiai
Árvíz, hirtelen áradás
A definíció alapján árvíznek nevezzük, ha "a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket." Víz alá kerülhetnek lakott települések, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz- , gáz-, villamos- és hírközlőberendezések; fertőzés és járványveszély alakulhat ki. Gátszakadás esetén az árvíz hirtelen, váratlanul következik be, erre nyilván nehezebb is felkészülni. Alapvető tartalékokon és tudáson felül a következőket tehetjük még, ill. szerezhetjük be:
- Védőruházat: gumicsizma, vízhatlan ruha, kesztyű
- Az udvarról vigyük be a lakásba a könnyen elsodródó tárgyakat
- Értéktárgyainkat helyezzük magasabbra, lehetőség szerint padlásra, emeletre
- Jelentkezzünk be önkéntes segítőnek, segítsünk családunkon, szomszédjainkon szükség esetén
Mint preppernek, számunkra ezek a legfontosabb szempontok, de akad még sok más hasznos tanács is. Kapcsoljunk ki minden berendezést (az áram valószínűleg el fog menni amúgyis), a gázt, vizet stb. lehetőség szerint zárjuk el. Hordozható rádión, tévén kövessük az eseményeket, információkat a mentésről - de ne figyeljünk a rémhírekre és ne terjesszünk pletykát. A telefont kizárólag vészhelyzet esetén használjuk, ne terheljük feleslegesen a vonalakat! Hallgassunk a mentőegységekre és kövessük tanácsaikat, utasításaikat. Az embert 20, autókat már 30-40 centis víz is elsodorhat, így semmiképpen ne kockáztassuk meg az átkelést a vízen.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Szinte minden évben visszatérő jelenség.
Belvíz
A belvíz az ország 45 %-át, főként az Alföldet érinti, leginkább a következő térségek veszélyeztetettek:
- a Felső-Tisza-vidéki tájak (Bereg, Tisza-Szamosköz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz)
- a Hortobágy - Berettyó melléke
- a Jászság és a Nagykunság egyes részei
- az Alsó-Tisza vidéke
- a Dunavölgyi-főcsatorna mente
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Gyakran előfordul.
Geológiai
Földrengés
A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló energia rengéshullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét. Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak, és a távoli országok is mindinkább elérhetővé válnak a magyar turisták számára is, ezért érdemes rá felkészülni.
Mivel jelenleg a földrengéseket előrejelezni nem lehet, így mindenképpen váratlan lesz az esemény. Azonban felkészülhetünk egyrészt egy túlélőzsákkal, másrészt a lehetséges károk, sérülések minimalizásával. Felkészülhetünk menekülési tervek kidolgozásával (a lakásunkból, utcánkból, településünkről - legyen többféle megoldás, ha pl. az út megrongálódása miatt a "szokásos" irány nem lenne járható). Hasznos lehet különböző technikák megismerése és elsajátítása, mint pl. elsősegélynyújtás vagy tűzoltás. Bútorainkat, berendezési tárgyainkat úgy helyezzük el, hogy ne okozzanak balesetet elmozdulás esetén. Falra rögzített tárgyakat erősítsük meg, a mozgó kéményt, cserepet a háztetőn javítsuk ki még időben.
Érdekes, hogy a legtöbb sérülés az épületekből történő kijutás, vagy éppen bejutás közben történik a lehulló törmelék, osszeomló kémény, cserepek miatt, így az javasolt, hogy bent/kint maradva kell átvészelni a földrengést. Menedéket az asztal alatt, ajtókeretben vagy a szoba sarkában találhatunk. Az előforduló gázszivárgás miatt különösen fontos, hogy ne gyújtsunk tüzet! A főrengés után óvatosan hagyjuk el a veszélyes épületet. Előfordulhatnak utórengések is, melyek erőssége akár a főrengéshez hasonló is lehet. Kisebb tüzeket oltsunk el, a kiömlött vegyszereket, benzint próbáljuk meg feltakarítani. Ha elhagytuk az épületet, csak a hatóságok engedélyével térhetünk vissza oda, ne kockáztassunk!
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen, kis valószínűséggel. Az utolsó nagyobb földrengés 2011-ben volt Oroszlány környékén, amikor 4,7 erősséget mértek.
Földcsuszamlás
Földcsuszamlást több tényező is okozhat:
- földrengések
- robbantási műveletek
- a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtében)
- heves esőzés
A földcsuszamlás áldozatait sok tonnányi iszap és törmelék temetheti maga alá. A mozgó föld magával sodorja a nehéz sziklákat és a növényzetet, lerombolja az épületeket, az utakat, elszaggatja a villanyvezetékeket, otthon, villanyáram és víz nélkül hagyva a túlélőket. A mentési munkálatokat gyakran nehezíti, hogy elpusztulnak az útvonalak és a vasúti sínek, és sokan halnak meg a földcsuszamlásokat követő járványok és éhínség következtében. A legveszélyesebb időszak a kora tavaszi esőzések ideje. Fokozottan veszélyes területeknek számítanak a hegy-és domboldal közelében elterülő települések. Ebben az időszakban ne szervezzünk kirándulásokat ilyen környezeti adottságú területekre.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Kulcson 2011-ben két utcából 36 embert kellett kitelepíteni földcsuszamlás miatt.
Szélvihar, orkán
A szél sebességén értelemszerűen a levegő mozgásának sebességét értjük. A 70 km/h-nál erősebb szél már emberre, állatra veszélyes lehet, mert fákat csavarhat ki, épületekről szakíthat le cserepeket, törmeléket, könnyebb épületeket teljesen össze is dönthet.
Nagy valószínűséggel a kidőlő oszlopok, leszakadó vezetékek miatt akár huzamosabb ideig is áram nélkül maradhatunk, leginkább erre érdemes odafigyelni. Hasonlóan az árvízhez, szélviharnál is ajánlatos a kint lévő könnyebb tárgyakat fedett helyre vinni. Az ajtókat, ablakokat tartsuk zárva és lehetőleg senki ne menjen a szabadba, különösen a gyerekekre kell odafigyelni. Ha van rá időnk, a kertben lévő fák meggyengült ágait még a vihar előtt vágjuk le.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. A 2006. augusztusi tüzijáték során a feltámadó szél miatt tört ki a pánik, melyben hárman vesztették életüket.
Aszály
Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. Közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. A legsúlyosabb aszályok természeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak középső részén alakulnak ki. Nehéz, szinte lehetetlen előrejelezni.
A 19. század legnagyobb aszálya nálunk 1863-ban volt, amikoris az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat - melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani - elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, míg az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Magyarország szinte teljes területe veszélyeztetett, egytizedét elsivatagosodás fenyegeti.
Hőség
A globális klímaváltozás a 21. század egyik legfontosabb környezeti problémája. Hőhullámról akkor beszélhetünk, ha a napi átlaghőmérséklet három egymást követő napon meghaladja a 26,6 C fokot. A hőség számlájára számos megbetegedést írhatunk, a bőrkiütéstől kezdve a strokeig sokmindent.
A legfontosabb teendőink a hőség, tűző nap elől valamilyen menedékbe húzódni, valamint a megnövekvő izzadás miatti folyadékveszteséget pótolni. Ne igyunk kávét, alkoholos italokat, magas koffein- és cukortartalmú szénsavas üdítőket. Beszerezhetünk ventillátort, légkondicionálót, széles karimájú kalapot, napszemüveget, naptejet (gyerekeknek!).
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. A klímaváltozás miatt ráadásul egyre gyakrabban és huzamosabb időtartamokra.
Rendkívüli hideg
Erős téli lehűlés, intenzív havazás idejében jelezhető, ezért megfelelő előrelátással fel lehet rá készülni. A leginkább várható következményei a közelekedési fennakadások a hótorlaszok, jegesedések, balesetek miatt; közművek befagyása miatti szolgáltatáskimaradás (a gáz és áram lehet fontos a kieső fűtés miatt - megoldások itt); ill. a hipotermia, fagyás miatti sérülések.
Felszerelésünk tartalmazza a következőket:
- hordozható rádió, tv, a híradások, információk követése miatt
- hólapát, só, homok, zseblámpa (tartalék elem, akkumulátor)
- mobiltelefon feltöltve, tartalék akkumulátor
- tartalékok vízből, nem romlandó élelmiszerből, gyógyszerből
- alternatív fűtőtest, tűzhely
- tartalék tüzelőanyag
- meleg ruhák, pokrócok
- kinti vízcsapok víztelenítését végezzük el, hogy az elrepedő csövek miatti beázást elkerüljük
Célszerű a hideget lehetőleg otthon, vagy más fedett helyen átvészelni. Lehetőleg ne keljünk útra, különösen ne egyedül! Ha mégis menni kell, öltözzünk fel melegen, vigyünk magunkkal forró teát. Télen érdemes az autónkban megfelelő mennyiségű pokrócot, elemlámpát, tartalék üzemanyagot, lapátot, homokot stb.-t tartani elakadás esetére. Ebben az esetben sem érdemes egyedül elindulni. Az alkoholfogyasztás eleinte élénkítő hatású lehet, de idővel bágyadtságot, az ítélőképesség csökkenését okozhatja, így akár életveszélyt okozva, így nem ajánlott a fogyasztása nagy hidegben.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Szintén gyakran visszatérő jelenség, akár -30 fokos hőmérséklettel (Paks, 1987).
Villámcsapás
A villámlás időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed, másodpercenként 160-1600 km-es sebességgel halad és akár 30.000 C fokos hőmérsékletet idézhet elő. Meleget fejleszt, könnyen gyúló anyagokat gyújt, fémeket olvaszt, folyadékot elpárologtat. A villámcsapás az exponált helyen (hegytetőn, sík terepen, nagyobb vízfelületen) tartózkodókat veszélyezteti leginkább. A szóbajöhető veszélyek a közvetlen érintkezés a villámmal, ill. az általa okozott károk (jellemzően tűz). Ezekre megfelelő villámhárító felszerelésével készülhetünk fel idejében.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Gyakori jelenség.
Civilizációs eredetű veszélyek
Nukleáris veszély
Hazai, vagy külföldi, de az ország területét érintő nukleáris, illetve radiológiai veszélyhelyzetek esetén a lakosság részére a következő sürgős óvintézkedések elrendelésére kerülhet sor a baleset kezdeti szakaszában. Ilyenkor el kell zárkózni, melynek lényege, hogy a radioaktív felhő elhaladásának idejére a lakosság tagjainak fedett helyen, zárt ablakok és ajtók mögött tartózkodjon, a napi életvitelből a nyílttéri tartózkodás kihagyásával ugyanis jelentősen lecsökkenthető az elszenvedett sugáradag. Az elzárkózásra legalkalmasabb hely a házak, lakások belső szobái, a lehető legkevesebb nyílászáróval, illetve a jól zárható alagsorok, pincék. A megfelelő felszerelésről a blog más cikkeiben részletesen olvashatsz, a lényeg, hogy napokra (de akár hetekre) elegendő mennyiséggel érdemes rendelkezni. Ragasztószalaggal hermetizálhatjuk az ajtók, ablakok réseit. Elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni és az esetlegesen szennyezett ruhákat kicserélni tisztára. A továbbiakban hallgassuk a rádiót, tévét, ahol a teendőkről (pl. kálium-jodid tabletták osztásáról), kitelepítésről értesülhetünk - legyen készenlétben a túlélőzsákunk is szükség esetén.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Jelenleg 6 nukleáris reaktor működik, ebből 4 Pakson, 1-1 pedig budapesti oktatóhelyeken. További veszélyt jelenthetnek a környező országok létesítményei is, bővebben itt olvashatsz róluk.
Vegyi baleset
Az ilyen jellegű balesetek legnagyobb veszélye a levegőbe kerülő veszélyes anyagok képezte felhők kialakulása. Ha van elegendő időnk, akkor a kültéren hagyott tárgyakat, állatokat vigyük fedett helyre. Csukjuk be az ablakokat, ajtókat, kapcsoljuk ki a ventillátorokat, légkondicionálókat, szellőzőrendszert. Ragasztószalaggal szigeteljük a nyílászárók réseit. Nedves törölközővel vagy gázmaszkkal vegyünk csak levegőt, ha a szabadba kell mennünk. Célszerű magasabb helyen, emeleten, esetleg padláson tartózkodni, hogy a nehezebb gázoktól védve legyünk. Gyúlékony gázok terjedése esetén érdemes az ablakoktól távolabb maradni, hogy robbanás esetén a szilánkok ne sebesítsenek meg.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. 2010-ben az ajkai vörösiszap-katasztrófa során 10 ember életét vesztette, csaknem 400-at pedig kitelepítettek.
Járványok
A járványok nagy elterjedésű, embernél vagy állatnál fellépő, bejelentésköteles fertőző betegségek. Több áldozatot szedtek eddig, mint az összes háború együttvéve. Járványok általában nemcsak orvosi kérdéseket, hanem sokkal inkább szociális problémákat vetnek fel. A higiénia hiánya háborús- és békeidőkben egyaránt felel a járványok elterjedéséért, elsősorban természeti katasztrófák következtében vagy a szegénynegyedekben.
A járvány alatt bejelentési kötelezettség van érvényben – ha magunkon vagy másokon a betegség tünetit észleljük, azt azonnal jelezzük a hatóságoknak. Törekedjünk a maximális higiéniára, mosakodjunk, mossunk kezet rendszeresen, különösen étkezés vagy a lakásba visszatérés előtt. Lehetőleg kerüljük az érintkezést másokkal, állatokkal. Ha halottat találunk, lehetőleg ne nyúljunk hozzá, kerítsük el és bízzuk a hatóságokra (de szükség esetén néhány erős műanyagzsák jó szolgálatot tehet). Kerüljük a természetes vizeket és lehetőleg tiszta vizet fogyasszunk.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Leggyakrabban influenzajárvány tör ki az országban, de volt már részünk pestisben, leprában, járványos gyermekbénulásban, H1N1-ben is.
Migráció
Bár a katasztrófavédelem feltünteti, mint lehetséges veszélyforrást, itt most nem térnék ki rá részletesebben. A népvándorlás egy igen komoly és összetett társadalmi változás. Ha ilyenre kerülne sor valami oknál fogva (pl. kitelepítés, átköltöztetés), akkor nagy valószínűséggel el kell hagyni menedékhelyünket. Felkészülhetünk egy megfelelő jármű kiválasztásával és elegendő felszereléssel, hogy új lakhelyet keressünk.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen, de megjósolhatatlan a mozgás iránya. Magyarországra számos népet telepítettek be és ki is az idők folyamán.
Terrorizmus
Napjainkban sokszor visszatérő téma a terrorizmus. A lényege az, hogy általában valamilyen politikai, vallási ideológia alapján, lelki-fizikai erőszak alkalmazásával próbálnak kikényszeríteni valamilyen változást a rosszfiúk. A leggyakoribb módszerek lehetnek a gyilkosságok, öngyilkos merényletek, repülőgép-eltérítések, bombarobbantás, vegyi-, biológiai-, nukleáris- és egyéb fegyverek használata. A terroristák célpontjai általában egy bizonyos oknál fogva jelentőséggel bíró épület, objektum, melyet sok ember használ, így több helyre elérhet az üzenetük. Tipikusan ilyen célpont lehet egy bevásárlóközpont, közlekedési csomópontok, hivatalos szervek épületei, energetikai ellátórendszerek. Terrortámadás esetén a forgalomkorlátozások, kijárási tilalom miatt vásárlási pánik alakulhat ki, melyre időben felkészülhetünk.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. A TEK szerint ma 10-12 felfegyverzett terroristacsoport létezik Magyarországon, összesen pedig 20-30-ra teszik az ilyen szervezetek számát. Veszélyforrást jelenthet még a nemzetközi terrorizmus.
Tűz
Két eszközt érdemes megemlíteni először, a füstjelzőt és a szénmonoxid riasztót. Ezek segítségével a legtöbb tüzet, ill. gázszivárgást (szénmonoxid) hamarabb észrevehetjük, értékes időt nyerve így. Érdemes a leginkább veszélyeztetett helyiségekbe felszerelni ezeket, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő- vagy főzőberendezés van, valamint a hálószobákba. Havonta ellenőrizzük a működésüket és legyen elegendő csereelem hozzájuk. Beszerezhetünk porraloltót (és egyéb megoldásokat különböző jellegű tüzekre), homokkal, vagy pokróccal is olthatunk tüzet - de ha túl nagyok a lángok, akkor ne kíséreljük meg az oltást, hanem meneküljünk! Készítsünk menekülési tervet, társasház esetén különösen odafigyelve erre. Időnként gyakoroljuk be a forgatókönyvet. A helyi tűzoltóságon bővebb információkat kaphatunk a megfelelő tűzvédelemről, kérjünk információt tőlük.
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Napi, heti rendszerességgel.
Tömegrendezvény
A könnyebbé váló közlekedés miatt egyre több ember látogat ilyen rendezvényeket, sporteseményeket, tüntetéseket, fesztiválokat. Az egyik legnagyobb probléma a pánikból adódhat, amikor valami oknál fogva hanyatt-homlok kezdenek menekülni az emberek. Gyakran a pánik miatt több ember sérül meg, mint amennyi az eredeti probléma miatt (ha egyáltalán tényleg történt valami). Amit tehetünk:
- Még a rendezvény előtt (belépéskor) felmérjük a vészkijáratokat, menekülési útvonalakat. Kérdezzünk meg egy rendezőt, biztonsági őrt szükség esetén.
- Bár egymagunk nem valószínű, hogy kontrollálni tudnánk a tömeget, a "lassan járj, tovább érsz" mondás sokat segíthet. A szervezetten, fegyelmezetten menekülő tömeg hamarabb el tudja hagyni a helyszínt, mint a pánikoló. Próbáljunk higgadtan viselkedni és másokat is erre inteni.
- Családtagjainkkal, barátainkkal még a rendezvény előtt beszéljünk meg egy randevúpontot (találkozóhelyet). Ha elkeverednénk egymástól, később ott találkozhatunk velük (nem biztos, hogy a telefonok működni fognak).
- Ha egy távoli rendezvényre megyünk, vigyünk magunkkal a családtagjainkról, barátainkról fényképet szükség esetére (mindenkinél legyen a másikról egy fénykép).
Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. 2011 elején 3-an haltak meg a West Balkánban kitört pánik során, 14-en megsérültek.
Háború, polgárháború, zavargások
Magyarországon, sőt egész Európában, ma már kevés olyan ember él, aki ilyen szituációt élt túl. Leginkább a világháború, '56, vagy például a Balkánon végbement háborúk jöhetnek szóba, de a kontinens viszonylagos békében élt az elmúlt évtizedekben. Mint racionális ember azt mondanám, hogy erre talán senki sem tud igazán felkészülni, hiszen nem tudhatjuk még nagyjából sem, hogy mi fog lejátszódni. Különböző túlélési technikáink, víztisztítási ismereteink, valamennyi készlet a legfontosabb felszerelésből, fegyverekből stb. ugyanakkor mind-mind hasznunkra válhat. Sosem késő elkezdeni megismerkedni ezekkel, ez a blog is részben erről szól. :)
