Neil DeGrasse Tyson amerikai asztrofizikus, tudós szerint a világ nem a barátunk. Ha a föld bármelyik pontján ledobnak minket meztelenül, akkor 48 órán túl nem fogjuk túlélni a helyzetet. Fogadjuk el ezt, mint tényt és nézzük meg, milyen eszközökre lesz feltétlenül szükségünk ahhoz, hogy a 49. órát is megéljük. A 2011. március 11-én bekövetkezett földrengést cunami követte a japán partoknál, amit tetézett még a rendkívül hideg időjárás, az áramkimaradások és egy atomerőmű meghibásodása is; mindennek tetejébe még a gazdaság is összeomlás közeli állapotba került.

Az okok
Az alapvető kiváltó oka a földrengéseknek a földkéreg lemezeinek egymáshoz érintkezése: ezek közeledhetnek, távolodhatnak egymástól. Pl. az Atlanti-óceánban lévő lemezek távolodnak egymástól, míg pl. az indiai lemez Ázsia felé közeledik, kialakítva a Himalája-hegységet. Képzelhetjük mekkora erők szabadulhatnak fel, ha ilyen mennyiségben indul meg a föld!
Japánban a legtöbb épületet 7.5 erősségű földrengésekre tervezik, azaz egy ekkora erősségű rengést kell az épület szerkezetének elviselnie károsodás nélkül. Mivel a Richter-skála logaritmikus, ezért egy 8-as erősségű rengés már 10-szer rosszabb egy 7.5-nél, egy 9-es pedig már 100-szor rosszabb. A márciusi földrengés tehát nagyjából 50-100-szorosan meghaladta a tervezett határértékeket. Ennek ellenére nem is a földrengés okozta a legnagyobb problémát, hanem az azt követő cunami. Sajnos még a legfelkészültebbeket is meglepte a szökőár, aminek méretére jellemző, hogy egész vonatszerelvényeket vitt el magával nyomtalanul. Az atomreaktor meghibásodása pedig a hűtőrendszer miatt következett be, ami nem a szabványoknak megfelelően épült és nem bírta a megpróbáltatást.

Globális következmények
Japán gazdasága az egyik legerősebb a világon, fontos partnere az Egyesült Államoknak, Kínának és az Európai Uniónak. A korábban kezdődött világválságot csak tovább mélyítette a japán gazdaság megtorpanása a cunami következtében. Az áramkimaradások és az egyéb infrastrukturális károk miatt az iparának jelentős része leállt, ahogy az exportot is felfüggesztették. Még ha fel is készülhetünk egy természeti katasztrófára, az azt követő gazdasági válságra aligha. Az elszálló árak hamarosan a lopások, betörések elszaporodásához vezetnek, míg a munkahelyek megszűnnek és a társadalom akár teljesen össze is omolhat. Egy rendkívül nehéz időszak ez, nézzük tehát mit tanulhatunk a japán példából.

Első lecke
Érdemes megemlíteni, hogy Japán lakossága eléggé homogén közösséget alkot: csaknem 99%-uk japán felmenőkkel rendelkezik. A kultúrájuk, hagyományaik is az egymás iránti tiszteleten alapulnak, nagyrészt ezért nem volt jellemző pl. a bolti lopások, fosztogatások elterjedése a katasztrófa után. Európai szemmel nézve talán ez az első fontos észrevétel, a közösség építésének és ápolásának fontossága, hogy legyen mindig valaki, akire számíthatunk, ha BAK (beüt a krach).

Benzin, fűtőanyag
A mai társadalom (ill. gazdaság) egyik legfontosabb alappillére az üzemanyag. Sok japán felkészült ugyan otthonában a katasztrófára, de a kocsiba beülve vették észre, hogy üres a tank, majd visszaérve a házba, hogy nincs több tüzelőanyag sem (ne felejtsük, ekkor éppen havazott Japánban, hideg, csapadékos időjárás volt jellemző ezekben a napokban). A híradók kilométeres sorokról számoltak be a benzinkutaknál. Készítsünk tehát tervet, tároljunk megfelelő mennyiségű üzemanyagot! Ne felejtsük el időnként (legkésőbb 8-12 havonta) megforgatni azt. Szintén hasznos lehet utánanézni, hogyan helyettesíthetjük vagy egészíthetjük ki házunk fűtését alternatív megoldásokkal. Pl. hordozható propángázas melegítővel, de ha van rá lehetőség, akkor a fatüzeléses kályha is kiváló megoldás lehet (érdemes lehet a kandallót is karbantartani szükség esetére).

72 órás csomag
Korábbi cikkemben már írtam a BOB-ról [szót ejtettem arról, hogy ha otthonragadunk (vagy utasítanak a maradásra), akkor nem érdemes a BOB-ot azonnal felhasználni, azt inkább utolsó megoldásként vegyük számításba.], de itt most egy másik szett áll a középpontban. A 72 órás csomagban egyszerűen olyan eszközök vannak, amikkel huzamosabb ideig (több mint egy hétig) kihúzhatjuk: ruhák, sátor, élelem, víz, szerszámok, elsősegély doboz stb. - mindegyik nagyobb mennyiségben, mint a BOB esetében. A 72 órás szettet érdemes lehet pl. kocsiban, garázsban tárolni, olyan helyen, ami az épület összedőlése esetén is relatíve könnyen megközelíthető (ha egy belső helyiségben hagyjuk a 72 órás csomagot és rádől többtonnányi épület, akkor azt napokig tarthat kihalászni onnan - keressünk olyan helyet neki, ami könnyebben elérhető ilyen esetben).

A menekülőzsák
Legtöbben a lakásunkban tartjuk a BOB-ot. Ha még nincs ilyened, érdemes azonnal elgondolkodni az elkészítésén, nézd meg a korábbi cikket ezzel kapcsolatban! Japán egy fejlett ország, minden szükséges felszereléssel ami egy katasztrófa esetén kellhet. Mivel mindennaposak a kisebb-nagyobb földrengések a föld ezen pontján, ezért talán az átlagos európai, amerikai szintnél is jobban állnak felkészültség terén. Ennek ellenére voltak olyan helyek a cunami-sújtotta részeken, ahova 3-4 napig egyáltalán nem tudtak eljutni a mentőalakulatok. Ez egy intő jel lehet a saját BOB-unk azonnali elkészítésére, hogy ne függjünk a kormánytól és a mentőalakulatoktól, hanem magunk is túlélhessük ezt az időszakot. Víz, élelem, sátor, tűzgyújtó eszközök, száraz ruhák - mind-mind segíteni fog abban, hogy a kritikus első néhány napot különösebb fizikai sokk (dehidratáció, éhezés stb.) nélkül túlélhessük.

Élelmiszer
Sokkoló a hír, hogy rengeteg japánnak, egy a világelsők közé tartozó ország lakosainak napokig nem tudtak élelmet biztosítani. Ez egy újabb példa arra, miért nem szabad kizárólag a kormányra hagyatkoznunk katasztrófa esetén. Egy viszonylag kis területet ért cunami után is napokba tellett a mentés megkezdése sok helyütt. Tarts tehát élelmet több helyen is: a lakásodban, a BOB-ban, legyen az autódban vagy akár a munkahelyeden is néhány extra doboz konzerv, rizs, ásványvíz. Ezt a tartalékot tartsd külön a mindennapos ételektől, még hasznodra válhat egyszer.

Víz
Hasonlóan a többihez, vizet is csak 2-3 nap után tudtak biztosítani a lakosságnak - ezt is csak tartálykocsikból. Tovább fokozta a félelmet a szivárgó radiokatív anyag az atomerőműből, így sokan nem is mertek inni a kiosztott fejadagokból. Egy megfelelő terv a víz utánpótlása érdekében életet menthet: egy átlag felnőttnek legalább napi egy-másfél liter vizet kell fogyasztania. Szorozd meg ezt a családtagjaid számával és vegyél bele egyéb felhasználási területeket is: pl. kézmosás, mosakodás, nőknek akár többre is szükségük lehet.

Búvóhely, menedék
Sok prepper mondogatja, hogy "minek hagynám el a házamat, ha egyszer úgyis ott van az összes felszerelésem?". Mindegyiküknek érdemes megnézni a japán példát, ahol emberek ezreinek kellett otthonát elhagynia akaratlanul is. Ebben az esetben pedig mindenképpen érdemes valamilyen hordozható megoldáson ("mobillakáson") elgondolkodni, hacsak nem akarnak megfagyni. Többnyire sátorról beszélünk ekkor, de jó szolgálatot tehet egy ponyva de akár egy lakókocsi is. Bármi is legyen ez, néha előfordulhat, hogy az otthonunk lakhatatlanná válik, így vagy máshol húzzuk meg magunkat, vagy meghalunk. Itt az ideje tehát végiggondolni a lehetőségeket.

Tömeges kitelepítések
A japán kormány megkérte a lakosságot, hogy a reaktor 30 kilométeres körzetében maradjanak az otthonaikban és jól zárják be az összes szellőzőnyílást az épületben. Ugyanakkor az amerikai kormány is megkérte valamire az ő érintett állampolgárait: hagyják el a reaktor 75 km-es körzetét. Ahogy az pedig várható volt, sok japán cselekedett utóbbi szerint, sokan még az országot is elhagyták, ahogy tudták. A japán kormány hatalmas pofont kapott, a bizalom irántuk ugyanúgy foszlott szerte, ahogy az amerikai kormány iránti a Katrina hurrikán idejében. Mit tehetünk: szerezzünk be egy részletes térképet a környékünkről, amin jelölve vannak a főbb autó- és vasútvonalak, ill. a domborzat. Ismerkedjünk a környékbeli utakkal, keressünk kerülőutakat! Ne felejtsük el a csak gyalog járható ösvényeket is felfedezni magunknak, ha autóval járhatatlanná válnának az utak.

EDC
Sok vérbeli prepper hord magával ún. EDC készletet. Itt az ideje, hogy átnézzük a csomagot! Néhány ötlet egy alap EDC-hez: kés, karóra, mobiltelefon, elemlámpa, fegyver (tölténnyel; csak engedéllyel rendelkezőknek!), öngyújtó-gyufa.

Szerinted mit tanulhattunk még az esetből? Hogyan segíthetjük a túlélést egy ilyen helyzetben?