A preppereknek két fő veszélyforrással kell számolniuk, ha a felszerelésük biztonságáról van szó. A felhalmozott készlet odaveszhet önhibájukon kívül (megromolhat, megsemmisülhet), vagy külső tényező miatt (lopás, rablás). Ebből kifolyólag minden komoly preppernek érdemes elgondolkodnia rejtekhely(ek) létrehozásán. Alapvetően kétféle típusról beszélhetünk: elérhető és távoli rejtekhelyről.

Az elérhető rejtekhely

Viszonylag egyszerűen hozzáférhető helyekről van itt szó: szekrény, alagsor, pince, garázs, esetleg a padlóban található titkos rekesz, a lehetőségek igen változatosak. Ezeket a rejtekhelyeket a hétköznapi értelemben vett biztonsági megoldásaink védik, leginkább pedig az, hogy nem beszélünk róluk. ;) Ahogy a nevük is mutatja, ezek könnyen elérhető pakkok, amiket viszonylag könnyen rotálhatunk, frissíthetünk, amikor szükséges.

Az elérhető rejtekhelyen tárolt felszerelés állhat néhány egyszerű dologból, mint pl. víz, élelmiszer, a polcon, dobozokban, csak erre a célra tartva. Érdemes elkülöníteni vagy szükség esetén lezárni (pl. alagsori biciklitárolóban elhelyezett dobozt), hogy egyrészt ne járjon rá a családunk ("csak két elemet veszek ki belőle"), másrészt a nálunk vendégeskedők ne fedezzék fel akaratlanul is a csomagot.

Megfontolandó a teljesen eldugott készlet is: ha betévedne hozzánk egy zombi távollétünkben és kifosztaná a raktárunkat, akkor a rejtekhelyen tárolt készlet segíthet a túlélésben. Mire gondolok? Pl. a feljebb említett, padló alatti titkos rekeszre, egy könnyen kibontható fal mögötti rejtekhelyre, "a megfelelő könyv kiemelésekor kinyíló bunkerajtó rejtette támaszpontra".

Nyilvánvaló hátrányuk, hogy - hasonlóan a normál készlethez - helyhez kötöttek. Ha krach esetén el kellene hagyni otthonunkat, akkor nem sokat ér az eresz alá rejtett túlélőkészlet. Ekkor jön képbe a távoli rejtekhely.

Távoli rejtekhely

Ha el kell hagyni otthonunkat, útközben szükségünk lehet a felszerelésünk pótlására. Bár valószínűleg nálunk van a túlélőzsákunk, de mindig jól jöhet némi extra készlet ebből-abból. Egy távoli rejtekhelyen tárolt túlélőpakkal pótolhatjuk a hiányzó dolgokat.

Igen kedvelt megoldás például a menedékhelyünk felé vezető úton (pontosabban annak közelében) elrejtett pakk(ok). Gebasz esetén talán gyalog kell megtenni azt a pár(tíz) kilométernyi távot, de útközben igen hasznos, akár életmentő lehet felfrissülni az egyik pakk felhasználásával. Félúton a menedékhely felé elásott kincsesládikánk vizet, élelmiszert, kötszereket vagy más hasznos dolgot nyújthat számunkra szükség esetén.

Szemben az elérhető rejtekhelyekkel, a messzebb elhelyezett pakkok kevésbé tarthatóak szem előtt, így elrejtésükre különös figyelmet kell szentelni. Használhatjuk egy fa odvát, fellógathatjuk a csomagot egy sziklaoldalra, kövek közé rejthetjük, de a legelterjedtebb (és talán legbiztonságosabb) megoldás az elásás. Utóbbinál vegyük figyelembe, hogy ne legyen se túl mélyen, se túl közel a felszínhez a pakkunk. SHTF-nél nem akarjuk majd a fél napunkat azzal tölteni, hogy a bicskánkkal kétméteres gödröt kelljen ásnunk. Egy falevelek alá, néhány centis földdel beterített pakkot pedig nagy valószínűséggel megtalál valaki, esetleg egy állat ássa ki. Általában 30-50 centis mélységről beszélhetünk tehát, mint ideális eset.

Hogyan építsük meg, milyen anyagból álljon a rejtekhely?

Nincs általános érvényű szabály a rejtekhely fizikai tulajdonságaira vonatkozóan, de néhány dolgot figyelembevéve találhatunk némi fogódzkodót. A legfontosabb a beázás elleni védelem. Bármilyen is legyen a rejtekhelyünk, ha víz éri a felszerelést, az egész használhatatlanná válik. Fordítsuk tehát a legnagyobb figyelmet a megfelelő szigetelésre. Általában 1-2 évre előre tervezünk, a pakkban található víznek, élelmiszernek is ennyit kell kibírnia.

A rejtekhely lehet egy kevésbé szem előtt lévő helyen található faházikó, de akár egy földbe süllyesztett nagyobb konténer vagy tartály, hordó is. A legelterjedtebb mai megoldás a PVC-csőből készített pakk. Ennek lényege, hogy egy 110 millis, 1 méter hosszú (persze, kinek mekkora a szimpatikus, olyat választ) csőbe helyezzük el a készletet, majd mindkét végét alaposan lezárjuk, leszigeteljük. A csövet ezután függőleges helyzetben elássuk, hogy később könnyebb legyen kiásni, kihúzni. Ha egy erősebb zsákba helyezzük a pakkunkat, akkor kiásáskor elég csak a fedelet takaró földet eltávolítani, majd a fedél eltávolítása után egyszerűen kihúzható a cső tartalma, rengeteg időt és energiát megspórolva nekünk.

Hol helyezzük el a pakkot?

A távoli rejtekhelyek ideális esetben a lakóhelyünkhöz közel találhatóak, így könnyen elérhető a tartalmuk. Mit sem ér egy minden földi jóval megtömött hordó, ha 300 kilométert kell érte gyalogolni?!  Törekedjünk tehát egy gyalog is könnyen elérhető, de kevésbé "zajos" környéken elhelyezni a csomagot. Azért is fontos kiemelni a megközelítés módját, mert SHTF esetén feltűnő lehet egy terepjáróval rallyzó emberke a semmi közepén, míg egy éjjel, csendben lopózó párost nehezebben szúrnak ki a zombik.

Figyeljünk még arra, hogy földbe süllyesztett megoldásoknál kerüljük az ösvényeket, utakat, ill. megfelelő erősségű legyen a rejtekhely fedele. Erre azért van szükség, mert elkerülhetetlen az, hogy valaki, esetleg egy nagyobb állat rálépjen a kincsesládikóra és ha beszakad, akkor megette a fene az egészet. A rejtekhelyünk közelében elrejtett kisebb ásó vagy hasonló eszköz segítségével hamarabb kiáshatjuk a portékát. Persze, az ásót ne ássuk el, értitek. :D

Hogyan találjuk meg a rejtekhelyet?

A legjobb megoldás itt is a titokban tartás, ennek legjobb módja pedig a fejünk. Magyarul, emlékszünk pontosan, hogy hova rejtettünk el pakkokat. Érdemes magánterületben gondolkodni, ahol kisebb valószínűséggel bukkan rá valaki, mint valahol közterületen.

Szokták még javasolni, hogy valamilyen jelölést alkalmazzunk, pl. festést egy közeli fa oldalán, halmokba rakott köveket stb. Vegyük figyelembe azonban, hogy ezek mind lekophatnak, eltűnhetnek.

Megjegyezhetjük a GPS-koordinátákat - de ki tudja, hogy fog-e az működni SHTF esetén? Vagy maradhatunk a hagyományos módszernél, egy térképen bejelöljük a helyet. Esetleg annyival bonyolíthatjuk a dolgot, hogy a térképen nem a pontos helyszínt karikázzuk be, hanem valamilyen egyszerű kódolással "eltoljuk" azt. Pl. amelyik évben születtünk, annyi méter északra, vagy hasonló. Így ha idegen kézbe kerülne a pakkok helyszíneiről készült térkép, akkor a rablók a rossz helyen fogják megtúrni a földet. Egyébként ez remek móka is, egy kis kirándulással egybekötött kincsesládikó-elrejtés. (Erről jut eszembe, ha valaki még nem hallott volna a geocachingről, ami Magyarországon is népszerű, többezer ládikó várja, hogy felfedezzék őket. Ezek persze nem túlélőcsomagok, csak eszembe jutott)

Mi legyen benne?

A rejtekhely kapacitásának függvényében természetesen igen változatos lehet a tárolható felszerelés mennyisége. Egy elásott hajókonténerben hónapokra elegendő ellátmány tartható, míg egy alkarnyi hosszú PVC-csőben csak a legfontosabb (avagy igazi) túlélőeszközök. Csak néhány fontos pontot említek meg a következő listában.

• Víz, víztisztító eszközök: egy palack víz egy PVC-pakkban, némi klórtablettával kiegészítve, például.
• Élelmiszer: néhány konzerv, energiaszelet. Ide tartozhat még valamilyen vadászásra, halászásra alkalmas eszköz is, de jól jöhet egy kis fémedény is ivásra, főzésre. Figyeljünk a szavatossági időre.
• Tűzgyújtó eszközök
• Lámpa, elemek
• Sátor, ponyva, hálózsák, ruhák (zokni!), esetleg egy pár cipő, stb.
• Egészségügyi felszerelés: elsősorban kötszerek, sebtapasz, fertőtlenítő - a rejtekhely megközelítésekor, vagy a menedékhelyre utazás közben megsérülhetünk. Gyógyszerek, női dolgok, szappan, fogkefe stb.
• Kés, bozótvágó, fegyverek, lőszerek, íj, vesszők stb.
• Kommunikációs eszközök: rádió (akár adó-vevő is)
• Játékok: ha nem maradt semmink, a gyereket egy pöttyös labda is megnyugtathatja útközben.
• Csereeszközök: sok helyütt említik, hogy készpénzt, aranyat, ezüstöt, alkoholt, cigarettát vagy hasonló tárgyakat is elhelyeznek a csomagban, hogy elcserélhessék majd őket. Ez remek gondolat, de túlzásokba ne essünk, és ne ássunk el egy hordó Heinekent, mint túlélőpakkot. Bár kitudja? Egy kis üveg tömény szesz viszont jó fertőtlenítő is lehet. ;)

A fenti lista persze csak útmutató, szokás szerint. A rejtekhely méretének, elhelyezkedésének és persze igényeink függvényében a tartalom egyénre szabható. Ökölszabályként elmondható, hogy a rejtekhelyen tárolt eszközök már közelebb állnak a "túlélő üzemmódhoz", mint a valamivel "kényelmesebb" városi SHTF-szituációhoz, így azok tartalmát is ennek megfelelően érdemes összeállítani. Fókuszáljunk tehát az igénytelen, sokáig használható, egyszerű és életmentő dolgokra, mintsem vécépapírra vagy hasonló luxustermékekre. Különösen igaz ez a kisebb méretű, mikro rejtekhelyekre, ahol limitált a tárolható mennyiség.