1993. február 26-án bomba robbant a World Trade Center északi tornyának tövében. A merénylő tervei szerint a detonáció ütötte lyuk miatt az épület rádől majd a déli toronyra, elpusztítva mindkettőt. A terv nem egészen így sült el, de amellett, hogy 6 ember életét vesztette, igen sok másikat kellett evakuálni a megrongálódott épületből. Utóbbiak között volt egy irodista is, akire sokként hatottak az események. Az illető ezután gondos tervezésbe kezdett: alaposan feltérképezte a környéket, az épületet, számtalanszor végigjárta a vészkijáratokat, felmérte a lehetséges menekülőutakat és mindent, ami segíthet neki akkor, ha hasonló katasztrófa következne be. Erre csak 8 évet kellett várnia. 2001. szeptember 11-én egy repülőgép csapódott munkahelyének épületébe, csapdába zárva őt és megannyi más embert. Követve a korábbi terveit, egyike volt annak a kevés túlélőnek, akik végül megmenekültek a roskadozó romok alól. Ennek az embernek az életét a felkészültsége mentette meg.
Ez a rövid sztori azonban sajnos ritka. Egyesek szerint az emberiség alig 1%-a fektet időt és energiát abba, hogy egy igazi vészhelyzet esetén is túlélhessen. Másszóval a népesség túlnyomó részének napról-napra szűkülnek a lehetőségei a fogyatkozó készletek, a drámaian csökkenő egészségügyi állapotok, a közbiztonság romlása miatt. A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy milyen lehet az élet az üzletek bázárása után, hogy milyen hamar válhat félelmetes zombihordává egy éhező tömeg. Ahelyett, hogy némi időt szánva biztonságban tudnák magukat és családjukat, inkább kifogásokat találnak, hogy miért őrültség prepperkedni és miért is nincs rá szükség. Egy olyan világban élnek, ahol a civilizáció, a társadalom jól működik.
Olvasgatva a híreket, ez a társadalmi berendezkedés viszont egyáltalán nem tűnik olyan stabilnak, mint amilyennek sokan hiszik. Szíriában évek óta dúl a polgárháború, épp a napokban menekítettek ki néhányszáz, főleg idős embert Homsz városából. Mindegyikük szinte csonttá soványodva ért békésebb területre, némelyikük már hónapok óta nem evett kenyeret sem. Rápillanthatunk a szomszédokra is. Ukrajnában hetek óta tart az oroszokkal szimpatizáló kormány és az Európai Unió mellett pálcát törők csoportjainak rivalizálása. Az országban több helyütt akadoznak a szolgáltatások, a közbiztonság. Néhány helyen gyakorlatilag már nem a kormány tartja a kezében a gyeplőt. Délebbre, Bosznia-Hercegovinában is erőszakba csapott át a békésen induló tüntetéssorozat, a cikk írásakor a magyar külügy is óvatosságra inti az országba tartó, vagy ott tartózkodó honfitársainkat.
Vegyünk most végig néhányat ezek közül a kifogások közül. Miért nem készül fel az emberek 99%-a?
"Ugyanmár, soha nem fog bekövetkezni, meg amúgyis biztonságos környéken élek!"
Annak az esélye, hogy valamilyen katasztrófával kell szembenézni, az urbanizáció terjedésével, a lakosság gyarapodásával arányosan növekszik. Egy célpont minél nagyobb, kiterjedtebb, az annál könnyebben kap találatot. Még ha a te környéked nem is szenved közvetlen károkat, elzáródhat kulcsfontosságú területektől, amiket telibe talált a krach. A világ minden pontja célpont lehet, természeti katasztrófától kezdve háborúkon át járványokig bármi felütheti a fejét. Nincs kivétel, senki sem sebezhetetlen.
"Meg vagyok győződve arról, hogy minden helyreállítható és az én környékemen hamar visszatér az élet a normális kerékvágásba."
Az éppen regnáló kormányok minden lehetséges módon igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy bármi történjék is, ők tudnak segíteni. Szerencsére eddig ez valóban így volt kivételesen komoly és mély problémák hiányában, ezért nem kellett emberek millióinak eltakarítania a romokat fáradságos munkával. De a történelemkönyveket végiglapozva hamar rájöhetünk, hogy ez nincs mindig így. Járványok, földrengések, árvíz, háborúk időről-időre felbukkannak. Legutóbb például Fukushimában láthattuk, hogy kevesebb, mint 24 óra alatt mennyire megváltozhat minden körülöttünk.
"Mindegy, hogy mennyire borzalmas események történtek, a segítség hamarosan megérkezik, csak ki kell húznom addig."
Segítség akkor jöhet, ha van elegendő ember és erőforrás. A közelmúlt katasztrófái például elég elszigetelt, távoli helyeken következtek be, így az azokat sértetlenül megúszó többségnek lehetősége volt segíteni a bajbajutottakon. De mi van, ha egy egész ország kerül bajba? Vagy az egész világ? Feltételezni, hogy valaki (pl. kormány) majd a segítségedre siet az igazán nagy bajban, egyszerűen veszélyes. A kormány - ha még egyáltalán létezik ekkor - elsősorban a kritikus, prioritást élvező helyeken fog segítséget nyújtani. A te környéked akár hetekre, hónapokra is lehet a prioritási listában és már rég hulla leszel, mire a segítség megérkezik.
"Még ha történne is valami, a városban rengeteg élelmiszert és egyéb készletet vehetek magamhoz."
Városok tucatjai bénulnak meg akár egy egyszerű áramszünet miatt is. Leesik egy kis hó, eső, és az üzletek polcairól hamar eltűnik minden portéka. Becslések szerint egy átlagos város mintegy 3-4 napra elegendő élelmiszerrel, vízzel rendelkezik. Számold ki például, hogy ez mit jelent a te esetedben: a településed lakosságának számát oszd el az ott található élelmiszerboltok számával. Most képzeld el ezt a hordát éhesen, szomjasan, ahogy megrohamozza az üzleteket! Mindennap láthatod a kamionokat, ahogy folyamatosan pótolják a készleteket. Képzeld el, hogy ezek a szállítmányok leállnak. Az élelmiszer hamarabb fog eltűnni, mint gondolnád.
"Az én kormányom, a közösségem, a szomszédaim nem fogják hagyni, hogy szenvedjek."
Ha a víz, élelmiszer, egyéb szükséges dolgok nem állnak rendelkezésre az államnak, hogy elossza azokat, akkor mindenki, aki nem készült fel korábban éhezni, szomjazni fog. A szomszédaid is a 99%-hoz fognak tartozni, ahogy te is. Azok pedig, akik előrelátóak voltak, nem valószínű, hogy sok emberrel meg fogják osztani a készleteiket. Elvenni tőlük sem lesz egyszerű, mivel ők erre is felkészültek, valószínűleg jobban felfegyverzettek, biztonságosabb helyen is élnek, mint te. Másrészt pedig rendkívül önző elvárni azt, hogy majd a szomszéd feláldozza magát és családját csak azért, mert neked túl megerőltető lett volna felkészülnöd. Egyszerű a megoldás: ne tartozz azokhoz, akik nem prepperkednek!
"3 napra elegendő élelmiszerrel, vízzel és felszereléssel rendelkezem, a kormány szerint ez bőven elég lesz nekem."
Három nap rendkívül gyorsan elszalad, és mint láthattuk pl. Japánban, ettől tovább is eltarthat, amíg a segítség megérkezik. Ha lehetséges, minimum 30 napra elegendő vízzel, élelmiszerrel, üzemanyaggal és egyéb felszerelésekkel rendelkezzünk családunk számára. A közelmúlt "kis" katasztrófái után mintegy 1-2 héttel már elért az érintett helyekre a szükséges ellátmány. Ettől komolyabb vész esetén ez az idő lényegesen megnőhet.
"Van pénzem, bankkártyám, mindent megveszek majd, amire szükségem lesz."
Ne felejtsük el, hogy a bankkártyák (hitelkártyák) csak akkor működnek, ha a mögöttük álló rendszer is működik. Néhány ember azt hiszi, hogy néhány plasztikkártyával mindenre képesek és bármitől megmenekülhetnek. Akkor esnek pofára, amikor megpróbálnak fizetni velük, de a bank nem engedi át a tranzakciót, a boltos nem fogadja el a kártyát, vagy egész egyszerűen nincs áram, amivel a leolvasók működnének. A készpénz nélkülözhetetlen a vásárláshoz SHTF esetén. Legyen minden címletből elegendő, de inkább a kisebbekből, hogy ne kelljen sehol váltani, és ne szúrjon szemet a rosszfiúknak a nagy címletű bankó.
"A csapból mindig jön a víz, de ha el is zárnák, akkor sem fognak szomjazni hagyni."
Az otthonodba kötött vízvezeték áram hiányában üres lesz. Lajtoskocsira hagyatkozni pedig szintén a kiszolgáltatottságot növeli. Azok, akik kezeletlen vizet isznak folyókból, tavakból, csak az egészségüket kockáztatják. Ha valaki nem is tárol sok élelmiszert, legalább vízből érdemes raktároznia valamennyit. Az ajánlott mennyiség minimum 3-4 liter naponta, fejenként (ebbe beletartozik az ivás, főzés, tisztálkodás stb. is!). Ne feledkezzünk el házi kedvenceinkről, haszonállatainkról sem! Sok helyen kapható nagyméretű palackos víz, amelyek egyszerűen tárolhatóak a lakás egyik sarkában. Egy jó minőségű szűrő, fertőtelnítőtabletták stb. is egy átlagos otthon részét kellene, hogy képezzék abban az esetben, ha a vízszolgáltatás megbénulna. Tanuld meg, hogy hogyan kell ezeket használni, hogyan gyűjthetsz vizet. A dehidratáció és a fertőzött víz fogyasztása emberek sokaságát fogja megölni. Víz nélkül legfeljebb három napig bírod ki.
"Nincs elegendő hely a lakásomban, hogy olyan dolgokat halmozzak fel, amit aztán nem is használok."
Mindenféle "holt" helyek találhatóak egy lakásban: ágy alatt, lépcső alatt, a garázsban, csak hogy néhányat említsünk. Szükség esetén pedig függőlegesen is terjeszkedhetünk, egészen a plafonig. El is rejthetjük tartalékainkat a kíváncsiskodó szemek elől, ha van menedékhelyünk, ott is felhalmozhatunk néhány dolgot.
"Nem tudom rotálni a készletet, mert minden megromlik egy idő után és ki kell dobnom."
Sok élelmiszert a szavatossági idő lejárta után is el lehet fogyasztani. Aki viszont úgy érzi, hogy ez nem járható út számára, tartalékolhat valamilyen más, nem romlandó árut is. A mindennapi dolgoknak megnőhet az értéke SHTF során. A vécépapír, öngyújtó, elemek mind-mind értékes csereeszközként szolgálhatnak, amit aztán élelmiszerre (vagy másra) cserélhetünk. Aztán ott vannak a klasszikus élvezeti cikkek, az alkohol, cigaretta, kávé, amikre szintén mindig lesz kereslet.
"Nincs fölös pénzem prepperkedni."
Senkinek sincs. Fel lehet viszont készülni apránként, szépen lassan felépítve egy biztos tartalékot. Egy egyszeri, hatalmas bevásárlás helyett a prepping inkább egyfajta életszemléletet jelent, ahol egy "bemelegítő rész" (felhalmozás) után már "csak" fenn kell tartani ezt a rendszert. Segítséget jelenthet ebben a különböző akciók az üzletekben, kuponok, bónok, de az ingyenes termékminták is hasznosak lehetnek. Sose utasítsunk vissza valamit, ha ingyen adják! Később ez a haszontalan tárgy csere alapját képezheti.
"Ez rengeteg időt és energiát igényel."
Még az az ember is, aki csak belekóstolt a preppingbe, egy orrhosszal előrébb jár azoknál, akik meg nem. Néhány extra konzerv a spájzban már jelentős előnyt adhat baj esetén. A befektetett munka eltörpül ahhoz az előnyhöz képest, amit a felkészülés ad, ha a szükség úgy hozza.
"Fogalmam sincs, hogy mit és mennyit tároljak."
Írd le egy füzetbe minden nap, hogy mit használtál aznap! Pár hét alatt világos képet kapsz arról, hogy miből mennyit fogyasztasz mondjuk egy hétre/hónapra levetítve. Ezeket a dolgokat érdemes majd tárolnod. Aztán tedd fel a kérdést magadnak, hogy mennyi időre szeretnél felkészülni? Ha megvan a pl. heti fogyasztási igényed, akkor könnyen kiszámolhatod, hogy mennyi dologra lesz szükséged pl. 3 hónap alatt.
"Ha nagy lenne a baj, a rendőrség vagy a hadsereg megvéd engem."
Azoknak is érdemes legalább elgondolkodni a saját biztonságukon, akik irtóznak a fegyverektől, erőszaktól. Minél nagyobb a távolság a támadód és a családod között, annál kisebb az esélye, hogy valaki megsérüljön. Egy lőfegyver megadja számodra ezt a távolságot. De ha valami oknál fogva ez nem járható út, valamilyen megoldásod akkoris legyen a családod védelme érdekében! Igen sok zombi fogja majd a környéket járni préda után kutatva. Ha a kormány megszűnik létezni, a rendőrség, hadsereg széthullik - nem lesz, aki lekaszabolja ezeket. Magyarországon egy katonára mintegy 330 lakos jut, egy rendőrre pedig kb. 220. Ha nem vagy felkészülve, akkor számodra ennyi biztonság fog jutni. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy pl. akadozó áramszolgáltatás, megrongálódott telefonvonalak esetén nehezebben hívhatunk segítséget tőlük.
"Amíg az áramszolgáltatás helyreáll, használhatom a ledes zseblámpát, ami örökké bírja."
Ezekben a lámpákban valóban hosszú életű izzó található. A szűk keresztmetszetet itt az energia forrása jelenti majd. Az elemek egy idő után lemerülnek. A sötétben sok baleset érheti az embert és a zseblámpán kívül mást is használhatunk fényforrásként. A gyertyák olcsók, némi fényt és egy kevés hőt is adnak. De az biztos, hogy a vaksötétségnél bármilyen fény csak jobb lehet. Emellett az is elképzelhető, hogy akár napokig, hetekig nem áll helyre a szolgáltatás. Még hétköznapi körülmények között is sok ember hal meg a túl hideg vagy a túl meleg miatt. Borítékolható, hogy tartós áramszünet esetén ez a szám megsokszorozódik majd. Fontos tehát felkészülni az időjárás viszontagságaira (úgy a hőmérsékletváltozásra, mint a fényviszonyokéra). Egy lehetőség például egy generátor beszerzése, elegendő üzemanyaggal, szél- és napenergiát hasznosító eszközök felkutatása. Igazsgág szerint az áramszolgáltatás az egyik legsérülékenyebb közmű az összes közül, ráadásul nagyban függ tőle sok egyéb rendszer is (pl. a feljebb említett vezetékes víz is).
"Újra és újra hallgathatom ezeket pánikkeltő szövegeket, de a végén semmi sem lesz belőlük."
Talán a Y2K és a maja naptár körüli mizéria tényleg csak hisztéria volt, addig más események sokkal rosszabbul sültek el, mint elsőre gondoltuk volna. Csak az elmúlt években két olyan cunami söpört végig országokon, melyek mérete és ereje az emberiség történetében az eddigi leghatalmasabb volt. Pusztításuk után még ma, évekkel később is nehezen áll vissza az élet a normális kerékvágásba. Háborúk és terrortámadások tizedelték az emberiséget az elmúlt évszázadban. A prepping az egyetlen megoldás az átlagember számára, hogy esélyt adjon magának túlélni az ilyen helyzeteket.
"Igazi katasztrófa esetén úgyis meghalunk, meg különben is, mi értelme lenne utána élni?"
Még a legpusztítóbb vész után is lesznek túlélők. Miért ne lehetnél te és a családod köztük? És tényleg, mondtad már a családtagjaidnak is, hogy téged nem érdekel a sorsuk, ahogy a sajátod sem? Kevés ember érti meg, hogy bármilyen szörnyen is érjen véget egy katasztrófa, a világ, a növények és állatok, az emberiség viszonylag hamar újra erőre kapnak. Természetesen vannak kivételek, de általában lassú, ámde tartós fejlődés indul be egy idő után. A prepping egyik célja, hogy megadja számodra a lehető legtöbb eszközt ahhoz, amire egy ilyen katasztrófa során/után szükséged lehet.
"A prepperek radikálisok, paranoidok, összeesküvés-elméletekben hisznek, egyszerűen csak nem akarok velük érintkezni."
Víz, élelmiszer és egyéb dolgok tárolása még nem jelenti azt, hogy valaki egy összeesküvés-elmélet híve lenne. Egyszerűen csak gondoskodik a közvetlen családjáról, barátairól. Ha te nem kedveled a preppereket és életszemléletüket, természetesen nem kötelező velük barátkoznod. Ugyanakkor egy prepper nem fogja érteni, hogy te miért nem gondoskodsz a sajátodról. Ők egyfajta életbiztosításként tekintenek a felhalmozott dolgokra és tudásra, amit aztán hasznosíthatnak akkor, amikor ezek már nem, vagy nehezebben elérhetőek.
"Nem értem miért aggódtok, hiszen még sosem volt ilyen biztonságos a világ, mint manapság."
A népesség növekedésénél lassabban nő az elérhető javak mennyisége. Való igaz, hogy vitatható a földrengések, vulkánkitörések és egyéb természeti katasztrófák okozta pusztítás mértéke, hiszen relatíve kevés embert érint. Viszont nem-természeti katasztrófákat figyelembevéve még sohasem fordult elő a történelem során, hogy több, mint 7 milliárd ember versenyezzen az olyan, egyre szűkülő erőforrásokért, mint víz, művelhető föld stb.
"Semmi értelme készleteket felhalmozni, ha úgyis kirabolnak majd."
Gondot okozhat, ha mindenkinek elmondod, hogy a lakásod kvázi élelmiszerboltként funkcionál. Ha senki nem tud erről a "hobbidról", akkor kisebb eséllyel fognak megtámadni. Fontos, hogy jó kondícióban legyél, ismerj és tudj alkalmazni legalább néhány alapvető önvédelmi trükköt, mivel sok ember fog átváltozni könyörtelen zombivá, csak hogy elvegyen tőled mindent. Viszont azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az idő múlásával sok ember le fog gyengülni megfelelő táplálkozás hiányában, ezért már néhány nap alatt jelentősen csökkenhet a fizikai kockázat (a jóllakott prepperrel szemben).
"Baj esetén a kórházakban ellátnak majd."
Az egészségügyi ellátásra nehezedő teher megsokszorozódik SHTF esetén. Orvosok, ápolók fognak majd hiányozni a munkából, de kevés lesz a gyógyszer, kötszerek és egyéb eszközökből is hiány lesz. Feltételezhető, hogy katasztrófa esetén megnő a járványok kialakulásának veszélye az ellátás akadozása vagy komplett hiánya miatt. A legjobb megoldás itt is a megelőzés. A legfontosabb, hogy figyeljünk a kezünkre és a testünk "bemeneteire". A lehető leggyakrabban tisztítsuk meg a kezeinket, kerüljük a szemünk, szánk stb. érintését. Használjunk antibakteriális szappant, fertőtlenítőszereket és legyen megfelelő elsősegélyládikánk is. Az egészségünkre fordított idő és figyelem életmentő lesz, ha beüt a krach.
"Semmi sem tűnik annyira vészesnek, kár felfújni mindent."
Ezt mondd azoknak, akik túlélték a Katrina vagy a Sandy hurrikánt. Esetleg a haiti földrengést, vagy a két hatalmas cunamit túlélőknek. Kérdezd meg az embereket, miken mentek át a világháborúban, a koreai vagy balkáni háborúkban, vagy hogy Szíriában, Irakban milyen egyszerű az élet. Felkészülni a legrosszabbra annyit tesz, hogy te jobban fogod tudni kezelni ezeket az eseteket. Talán nem fogsz túlélni, de az esélyeidet minden, a felkészüléssel töltött idővel/energiával növelheted.
"Holnapig várhatok a felkészüléssel, az még belefér az időbe."
Nem, nincs rá időd! Az a bizonyos holnap előbb-utóbb elérkezik. Amikor az ország vagy a világ eseményei felgyorsulnak, akkor elég sok ember fog nekiállni felkészülni, de az már késő lesz valószínűleg. A preppinget legjobb elkezdeni tegnap, de legrosszabb esetben is ma még nekiállhatsz. Minden egyes nap, amikor nem gondolsz a jövődre, csökkented az esélyeidet a túlélésre.
Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a népesség 99%-a szenvedni fog, vagy akár teljesen el is tűnhet, ha készületlenül éri őket a SHTF. Az a kevés 1%-nyi pedig, akik feláldoztak idejükből, energiájukból, pénzükből valamennyit, tömegével látják majd meghalni a többit. Bár a 99%-nak is ott lebeg a választás lehetősége, hogy statisztikai adat legyen belőlük, vagy tegyenek valamit ez ellen. Csupán annyit kell tenniük, hogy életbiztosításukat kézzelfogható javakra is alkalmazzák, mint vízre, élelmiszerre és mindennapi dolgokra.
Ha bekövetkezik a baj, a ma meghozott döntésed fogja eldönteni a sorsod.
Te melyik utat választod?
(forrás)
Az utolsó 100 komment: