Az elmúlt hetekben érdekes beszélgetés bontakozott ki az egyik poszt alatt, hogy vajon egy tipikus magyar családnak milyen megoldás lehet az ideális, ha hosszabb távon szeretne valamilyen élelmiszert tárolni? Szintén a sok beszélgetésnek köszönhetően egyre inkább körvonalazódik bennem az, hogy egy SHTF helyzetre átlagosan olyan 3 évre érdemes felkészülni, mint maximum időtartamra. Ha ezidő alatt nem jut a gazdaság, a termelés olyan szintre, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszert, stb.-t tudjon termelni a lakosságnak, akkor ott már amúgyis jóval nagyobb gondok vannak. Valaki említette például az amerikai párt, akik egy kisebb hadsereget tudnának élelmiszerrel és egyéb felszereléssel ellátni csaknem 20 éven keresztül... Nos, ez az, amire már talán egyikünk sem szeretne készülni, hiszen ott már régen rossz a szituáció, ha ennyi idő alatt nem tud az élet visszazökkenni a normálisba. De visszatérve a 3 évre, felmerült a kérdés, hogy hogyan lenne érdemes élelmiszert ennyi időre biztonságban tudni? Konzervekkel és más tartós élelmiszerekkel nincs különösebb gond, az ember vásárláskor megnézi a szavatossági időt, ami 2014-15-ig eláll, az mehet a polcra és nagyjából kész is vagyunk. Mi van azonban a különböző gabonákkal, amiből pl. kenyeret süthetünk? Sokan közülünk kisebb-nagyobb városban nőttek fel, a mezőgazdasághoz szakszerűen - meg merem kockáztatni - a magyarok java nem ért. Bár láttuk, hogyan csinálja a mama, talán segítettünk is neki itt-ott az alföldi nyaralás során, sokan talán meg tudjuk különböztetni a kukoricát a búzától (hoppá!) de túléléshez elegendő ismeretekkel aligha rendelkezünk (hozzáteszem, ez elég szomorú, dehát így alakult a civilizáció során). Városi túlélőként azonban elengedhetetlen némi ismeret arra vonatkozóan, hogy legalább egy bizonyos ideig elegendő gabonát tudjunk tárolni, ha beütne a krach.
Elkezdtem tehát nyomozni, de igazság szerint nem voltam nagyon megelégedve az amerikai prepper oldalakon nyomatott mylar zacskós megoldással. Ennek lényege, hogy egy mylar zacskóba (ami egy erős, UV-szűrős anyagból készült, oxigént nem áteresztő anyag) töltjük a rizst, búzát, kukoricát stb., melléteszünk egy oxigénelszívót (abszorbert), kiszívjuk szívószállal a fölös levegőt, majd alaposan leforrasztjuk a zacskó végét. Azért nem voltam boldog ezzel, mert a mylar relatíve drága megoldás és legfeljebb néhány kilónyi portéka fér el benne. Bár meg kell jegyezni, kisebb pakkok összeállításához (pl. egy műanyagvödörbe 2-3 féle gabonát, konzerveket, tésztákat stb.-t helyezve) kiváló, mert így 3 napos "menüket" készíthetünk, és persze elegáns is. Mégis, ehhez elég sok vödör, zacskó, abszorber és persze élelmiszer kell, ami már árnyalja a képet - de végülis járható az út. A beszélgetés során azonban felbukkant egy mentőangyal Dream_walker személyében, aki tapasztalatával rendkívül sok érdekességet osztott meg velünk, amit most szeretnék ebben a posztban megosztani mindenki okulására. Dream_walkernek ezúton is köszönöm a segítségét, a virtuális piros hangszórót már elküldtem! :) Hogyan érdemes tehát városi túlélőként alapvető gabonákat tárolni, mire kell figyelni, hogyan csináljuk? Innentől már övé a szó.
"A tárolást hogyan lehetne szerinted "leskálázni" kisebb volumenre? Magyarul ha mondjuk van egy kisebb család egy tetszőleges településen, akinek nincs művelhető (méretű) földje, tárolói, "hegyekben álló" mennyiségű gabonája minden évben, mert nem vet, szánt, arat stb... Akkor hogyan tudna magának 1-3 évre elegendő gabonát, rizst stb.-t eltárolni?"
Egyszer egy pénzügyi, befektetési dolgokkal foglalkozó könyvben azt olvastam, hogy a legjobb tanács, amit egy befektetési guru adhat egy átlagos befektetőnek, az az, hogy ne legyen átlagos.
Első lépésként irány a környék vagy a net, és keresni kell egy vidéki lakóhelyet. Aprófalvakban, tanyavilágban fillérekért (néhány millió forint, ennyiért városi garzont sem nagyon lehet kapni) lehet komoly méretű telekhez jutni lakható állapotú házzal, gazdasági épületekkel, esetleg hozzá tartozó földterülettel, jellemzően fél és két hektár közötti területtel; összehasonlításként egy ha föld, 10.000 m2 egy 5-6 fős családnak az élelmiszere nagy részét (kb. 90-99%-át) fedezi, a gabona kivételével. Azaz zöldség, gyümölcs, hüvelyesek, tojás, baromfihús, esetleg sertés, kiskérődző tartható egy-két darab, ez esetben tej, hús, gyapjú, bőr is akár. Emellett tüzelő, gyógynövények, építőanyag, stb. Egy öt fős család éves búzaszükségletét egy hold föld fedezi, ez fél hektár körül van, amin a hazai átlagtermés évjárattól, talajtípustól, termőhelytől függően 2-3 tonna, azaz két-háromezer kg búza termelhető. Ebből jut a kenyérhez, tésztához, süteményekhez. Ha az állatoknak is akar az ember, akkor kicsivel több kell, de nekik nem létszükséglet. Az abrak az intenzív termelés velejárója, igazából egyik állatfajunknak sem természetes tápláléka :) Régen jellemzően pár holdon gazdálkodtak (és éltek meg szűkölködés nélkül) az emberek, a módos gazdák rendelkeztek 5-6 hektárnál nagyobb területtel, ők már béreseket is tartottak, de külön magtárat nem építettek még ők sem. Egy régi, klasszikus parasztudvar nem volt nagyobb egy átlagos mai kertes ház udvaránál, és bőségesen elfértek mindennel. Mondjuk volt pince, padlás, verem, pajta, csűr, kamra is, szóval volt tárolókapacitás. A régi házaknál jellemzően ezek ma is megvannak, lomtárnak, garázsnak, esetleg tényleg valami gazdálkodási célra használják.
Kevés jobb felkészülést tudok mondani egy esetleges kataklizmára, mint egy minél teljesebb önellátást biztosító vidéki lakóhelyet. Ehhez persze kell egy megbízható és összetartó mikroközösség is, hogy az emberek meg tudják egymást védeni, de ha ez megvan, szinte mindent túl lehet élni. Erre szokták mondani, hogy a fenntartható fejlődés terén a régi paraszti kultúra nem egy kockáspapíros, jól hangzó elmélet, hanem egy olyan életforma, ami az elmúlt párezer év során biztosította a túlélést minden körülmények között.
De térjünk vissza a feltett kérdésre, még egy rövid közbevetéssel.
Művelhető méretű föld: 100m2-en (ami még egy városi, lakóparkos zsebkendőtelken is rendelkezésre álló felület) hatalmas mennyiségű zöldséget lehet termelni. Több tíz kg-ot típusonként, összességében a mázsát is bőven meghaladhatja a termés. Ez már számot tevő mennyiség lehet. Szóval ne legyen lebecsülve a kis föld sem. Meg aztán ha gebasz van, úgysem fog senki kerti partit tartani a pázsiton (meg a nagy földek is parlagon lesznek, mert egyrészt valószínűleg nem lesz üzemanyag, de ha az lenne is, senki sem fog kimerészkedni a nyílt mezőre, egy baromi hangos géppel dolgozni). Lakásban ez nem játszik természetesen. De lakásban pl. nem lesz nyílt tüzed sem, amin mondjuk megsütöd a búzából készült lepényt. Vagy ha lesz, akkor meg nem lesz füstelvezetésed. Szóval irány a kertes ház vagy a vidék :) De már tényleg abbahagyom :)
"Pl. ha veszünk néhány 50-100 literes műanyag hordót, ami még elfér a legtöbb lakásban, házban, ezek mennyire felelnek meg a célra? Bolti magokat, rizst stb.-t vásárolva használhatjuk-e ezeket 2-3 éves időtartamban gondolkodva?"
Tárolás: ahogy írtam az előzőekben, hordó, hombár, megtölteni, lezárni, esetleg leviaszozni, ha hosszabb távra gondol az ember. 1 évre nem kell, 3-ra meggondolandó. De ha pl. több kisebb hordóban van tárolva, az még jobb. Egyszerre csak egy van nyitva. A gabonákkal ez simán megtehető. Ki kell számolni a fogyasztást, és úgy tervezni. 1 kg kenyérhez 70 deka búza kell, számoljátok ki, hogy x főre naponta mennyi kenyér fogy. Emellé jön a tésztakészítés lisztigénye, bár túlélési helyzetben szerintem elég lesz a sima kenyér, vagy a lepény.
A tárolásnál a kártevők elkerülése a fő cél. A moly és a zsizsik károsíthatja a szemes terményeket, ha ezek bejutását meg tudjuk előzni, akkor nincs gond. Erre jó a viaszozás. Előtte irtáshoz meg a fagyasztás :)
"Kell-e valamilyen előzetes válogatást, rostálást végezni rajta, vagy a zacskóból egyenesen átönthető? Érdemes esetleg ilyen mennyiségnél elfelejteni a bolti árut és termelőtől venni néhány zsákkal inkább?"
Bolti árunál nem kell extra kezelés szerintem. Amúgy étkezési búzát boltban csak úgy nem is kapsz számottevő mennyiségben. Csíráztatáshoz szoktak árulni kicsi zacsikat, bioboltokban, horror áron. Zsákos mennyiséget (amit már érdemes eltenni) szinte kizárólag termelőtől tudsz, átlagosan 10.000-15.000 forintos mázsánként áron. Idén az aszály miatt inkább a 15-höz lesz közelebb. Ennél többet viszont ne fizessen senki érte, mert az meg már lehúzás. Érdemi különbség itt nincsen a bio és a konvencionális között, ha esetleg felmerülne a kérdés :)
Rizst itthon Szarvason termelnek, szerintem a környéken beszerezhető akár hántolatlanul is, de az árát nem tudom (a bolti felére, harmadára tippelem). Esetleg még a nagybanin lehet venni zsákosan, a fővárosban. Száraz hüvelyeseket, kölest, egyéb ilyesmit is ott néznék elsősorban, ha úgy kellene megvásárolni.
"A feldolgozásra vonatkozóan: felhasználáshoz milyen eszközökre lehet szükség, ha pl. lisztet akarunk készíteni (itt is csak kis mennyiségre gondolok, valamilyen kézi őrlőre pl.)?"
Rosta. Megbontáskor érdemes átrostálni az anyagot a biztonság kedvéért. Emellett ha mégis megtámadja valami kártevő, azzal ki lehet szedni a használhatatlan részeket. A zsizsik és a moly nem teszi amúgy fogyaszthatatlanná a cuccot, csak kicsit undorító lesz, meg csökken a táplálóértéke.
Kézi őrlő is létezik, meg persze mozsár, ezután pedig egy szita kell. Ami átesik rajta, az lisztnek jó, ami nem, az darának, kásának. A keleten igen divatos kuszkusz pl. búzadara, lisztbe forgatva. Értelmét nem látom, de létezik, és rá vannak pörögve :)
"Említettem a répát, milyen más hasonló és népszerű termény van még, amit viszonylag könnyen készíthetünk elő (szeletelhetünk, száríthatunk), hogy aztán sokáig elálljon? Avagy mit lehet érdemes közép-hosszabb távra elraktározni szerinted?"
Bármilyen zöldség és a legtöbb gyümölcs eltárolható, ha megfelelően van elkészítve. Az aszalás, szárítás kézenfekvő, egyszerű. Így lehet répát, zellert, hagymát, tökféléket, paradicsomot, paprikát. Az aszalás témakörével dugig van a digitális háló, nem térnék ki rá jobban. A megfelelően dunsztolt savanyúságok, befőttek, csatnik és lekvárok szintén évekig elállnak a polcon, ha hűvös, sötét helyen lehet tárolni őket.
Emellett ha van telek, lehet csinálni úgynevezett vermet. Ez egy földbe ásott gödör, ahol szalmával, homokkal, földdel borítva van tárolva a termény. Gyökérzöldségeket, krumplit szinte csak így szoktak régen. Szintén a netet kell feltúrni, hogy hogy néz ki, mi kell hozzá.
"Egy átlagembernek, aki nem a mezőgazdaságban él és dolgozik, milyen egyéb lehetőségei vannak arra, hogy alapvető élelmiszereket tároljon?"
Kamra, spájz, padlás. Beépített polcok a hűtő fölött (szellőzéssel, mert a hűtő mögül bizony elég meleg levegő jön ki). Ennél jobbat nem tudok :)
"Úgy veszem ki szavaidból, hogy elsősorban a gabonákban vagy nagyon otthonos, ezekre lennék kíváncsi: milyen és mennyi magot érdemes tárolni per fő, melyik igénytelen és melyikre kell esetleg jobban odafigyelni stb.?"
Ahogy írtam menet közben. A milyen mag kérdésre meg nem tudok válaszolni, az ízlés kérdése :) Én pl. nem szeretem a hajdinát, más meg a lencsétől mászik a falra.
Minél magasabb a feldolgozási fok, annál nehezebb dolgunk van.
A gabonafélék egyszerűek. Ha nem kapnak vizet és nem támadják meg a kártevők, akár az idők végezetéig is elállnak.
A hüvelyesek problémásabbak, mert a zsizsik már a szántóföldön belerakja a petét a magba. Üzemi körülmények között gázosítunk, háznál elég a fagyasztás pár hétig.
Hántolt magoknál (köles, rizs) jöhet a zacskózás, és úgy eltenni nagyobb edénybe.
Olajos magoknál pedig zacsi, vákuum, oxigénabszorber, de úgy sem lehet két-három évnél tovább tervezni vele.
Természetesen a kártevők bejutását minden esetben akadályozni kell, a tárolás legnagyobb ellenségei ezek a víz után.
Utószóként annyit, hogy terményekkel szerintem nem érdemes 1-3 évnél tovább tervezni. Ha akkora balhé van, hogy három év múlva sem tudod így vagy úgy rendezni a táplálék biztosítását, akkor úgyis két lehetőséged marad.
Egy, hogy keresel egy gazdálkodásra alkalmas területet, és egy felfegyverzett közösséggel letelepedtek, és megcsináljátok az önellátást.
Kettő, hogy keresel egy csendes zugot, és szépen megölöd magad. De persze a gazdálkodás szimpatikusabb választás :)
A beszélgetés a 10 fontos teendő című posztban indult, ha valaki kíváncsi rá, ott elolvashat még néhány érdekes részletet. Mégegyszer köszönöm Dream_walkernek a sok hasznos információt, a kommentekben ti is megoszthatjátok gondolataitokat!
Az utolsó 100 komment: