Az extra elemek helyett én a tölthető akksit választanám napelemes töltővel. Jól jöhet még gyertya és petróleumlámpa. Fanatikusok vehetnek aggregátort, víztisztítót. A legfontosabb, hogy meg tudd védeni magad és szeretteidet. Hiába van 10kg rizsed és 20 doboz konzerved, ha a szomszédnál egy AK-47 van. Szerinted ki fog jóllakni? Egy ilyen helyzetben az éhező nagyvárosi ember bandákba verődve fosztogat. És itt nem csak egy bizonyos népcsoportra gondolok.

1. Pont, hogy a barna rizs nem áll el tovább, mert megavasodik. 10 kg pedig elég kevés, max két hétre elég. Érdemes legalább dupláját betárolni személyenként ezekből szemesen, már ha valakinek már most is benne van a szakácskönyvében: rizs, lencse, bab, köles, hajdina, zab, búza, árpa (gersli). Mind kevés vízzel elkészíthető kásának, vegyesen jó proteinpótlékok.
És persze durumtészta, tojás nélkül.
4. Friss gyümölcs 20 dobozzal? Lakásban néhány napon belül megrohad a fele, hacsak nincs valami jó tárolóhelységed.
6. Izotoniás ital? Víz+só+cukor, kész.
8. Nem praktikus a henger forma, 22 literes PE kanna hasznosabb.
9. Gázpisztoly csak békeidőben jó elhárításra, ha gond van, csak ölésre alkalmas eszköz jöhet szóba. Csapágygolyó Theraband csúzlival, íj a magyar realitás, szerencsések válogathatnak az egyéb lehetőségek közül.
10. Kis kéziszerszámok, feszítővas, speciális közüzemi kulcscsomó bármit nyitni.
www.pkelektronik.com/knipex-universal-schluessel-00-11-06-90-mm-1.html

Higiéniai eszközök? Gyógyszerek? (Könyvek? Nemcsak a túléléshez adhat tudást, de nyilván ilyen helyzetben is kell, ami leköt, tv/rádió de lesz baráti társaság se nagyon adódik.)

Tehát akkor túlélésre csak milliomosoknak van esélyük eszerint... Hiszen ilyen mennyiségű cuccot képtelen még apránként sem megvásárolni, 4 millió mélyszegénységben élő honfitársunk sem, de még az állítólagos (valójában nem létező, hiszen ők is nélkülöző nyomorgó tömegek) polgári középréteg SEM. Tehát a túlélés is csak elit luxus... szuper... 8-S

@kiskutyauto: Talán demagógnak hangzik, de szerintem érdemesebb inkább azt nézni, hogy mit tehetünk az ügy érdekében ahelyett, hogy mit nem. Mindenkinek a lehetőségéhez mérten - a prepping arról szól, hogy felkészül az ember a váratlanra már azelőtt, hogy a baj bekövetkezne.

@Martin Blake: Ez világos és nyilvánvaló, azonban van itt egy szerintem reális életszerű erős dilemma. Ehhez - mármint hogy valamirevaló prepper legyen valaki - kell egy bizonyosság vagy legalábbis erős hit abban, hogy lesz baj VALÓBAN. (belátható időn belül és itt ill közeli helyen ) Kb ahogy nem gondolja végig az emberek 90% azt, hogy bármikor belénkcsapódhat egy kisbolygó, vagy épp egy kisikló villamos bármelyik pillanatban elüthet és még millió veszély leselkedik ránk mindenfelől, nem beszélve a betegségekről és öregségről halálról.. ugyebár ezeken a legtöbb ember nem gondolkodik, egész egyszerűen ignorálja... Nincs erős motiváció. Ha minden nap lenne az orrunk előtt egy nagy baleset, nyilván sokkal óvatosabban közlekednénk (holott van nagyon sok, csak ritkán az orrunk előtt)
Nomármost a motivációs késztetések közt lényegesen erősebb a lakosság jelentős részében a megélhetés illetve - nem egy katasztrófahelyzetben - hanem a hétköznapi, kvázi normális életben a túlélés. Máról holnapra lét során pedig, ahhoz hogy a szűkölködés közben még elcsoportosítsunk valamit akár apránkénti beszerzésére ilyen túléló cuccoknak a következőképp zajlik, ha a motiváció nem kellőképpen erős (egy összeomlás szignifikáns előjelei pl ) "hmm most lenne egy ezresem hogy vegyek ezt azt amazt a túlélő cuccomhoz..." - itt bejön a nékülözéssel vegyes emberi gyarlóság "node hülyeség az egész úgysem lesz semmi, inkább veszek 5 sört (vagy egyebeket)...
Egész más a helyzet nyilván egy jólléti országban, ahol bőség van. Nyilván ezért van hogy USA-ban sok a prepper, míg ilyen helyeken mint pl Ukrajna vagy Románia szerintem egyetlen egy darab is aligha lehet, legfeljebb a felső tízezer berkein belül... ergo - bár a blog jó és érdekes, mégis - egy ilyen blog a legtöbb magyar átlagember közt szerintem inkább ellenérzéseket vált ki, mert úgymond úri muri szaga van a dolognak. (persze lehet hogy tévedek) Annak ellenére. hogy teljesen korrekt infók vannak, és teljesen érthető, objektív és racionális dolog illetve dolog volna a prepperkedés... én is tenném ha tehetném... de sajnos nem tudom megoldani... minden fillérem minden hónapban ki van számolva, sőt többnyire zömmel mínuszban vagyok és nagyon sok mindenről le kell mondjak, holott átlagjövedelmem van. Hogy tudnék már ilyeneket csinálni, hogy külön erős túlélő táskát veszek tízezrekeért, meg pláne ilyeneket hogy 50 db izotóniás ital stb stb... elérhetetlen luxus számomra, átlagpolgár számára, és akkor nem beszéltem a nyugdíjasokról és nyomorgó embermilliókról az országban... sajnos ez a szomorú valóság az elmaradottabb régiókban csak az elit lesz képes érdemi túlélésre nagyobb krízis esetén, a nagytömeg meg megy a levesbe... fejlettebb helyeken lényegesen nagyobb lesz a túlélési ráta... se la vi...

@kiskutyauto: Értem és megértem, mégis azt mondom, hogy: De!

Ahogy írod, a motiváció talán kevés az átlagemberben, amit teljes mértékben osztok, hiszen az átlagember élete során szerencsére nincs sokszor durva katasztrófahelyzet vagy polgárháború, a legtöbb prepper legfeljebb 1-2 hetes szűkölködésnek van kitéve, mielőtt újra beindulna az élete. Ezért a blog is - bár próbálok motiválni - inkább gondolatébresztőnek tekinthető, hogy lehet másképp is gondolkodni. Talán az olvasó eddig 5 doboz sört vett abból az ezresből, a blog olvasgatása után talán vesz inkább pár csomag kekszet (tartós), konzervet, tésztát vagy akármit és elteszi. Néhány hétig-hónapig "kell" csak ezt csinálnia, amíg egy viszonylag tűrhető mennyiségű tartaléka összejön, aztán újra veheti a sörét (vagy a sört is félreteheti, mert nagy tápértékű :D ). Kezdésnek elég, ha összejön ez az 1-2 heti étel-ital, néhány ritkábban használt ruhát, kést, pár szem fájdalomcsillapítót, ezt-azt hozzátéve tulajdonképpen kész is a túlélőzsákja (ami akár lehet egy erősebb reklámszatyor is, ha éppen nincs más kéznél).

Ez egy olyan dolog, mint mondjuk a magánnyugdíj, vagy a takarékossági számla - gyűjtögeti magának az ember valamilyen cél érdekében. Van, aki csak havi 1000 forintot tud félretenni, van aki 50 ezret - az én "részem" ebből annyi, hogy bíztatom őket a takarékoskodásra valamilyen szinten.

Hétvégén több mint 10 ezren töltötték le az oldalt és jóval 200 feletti hozzászólás érkezett, privátban is sok megkeresést kapok a témával kapcsolatban, tippeket, ötleteket adnak emberek, szóval érzem, hogy van igény a dologra. Bár még sötétben tapogatózom, hogy Magyarországon hogyan is működhetne ez a dolog, mi kell igazából a magyar preppernek, de azt már szinte biztosan mondhatom, hogy érdeklődés van a téma iránt. :)

Én azért megkérlek, hogy csak próbáld meg valahogyan... akárhogyan, hogy most, vagy a következő hónapban félreteszel néhány szelet csokit a kedvemért. :)
Csak tedd bele egy szatyorba egy üveg víz mellé. Tegyél mellé pár zoknit, egy régi farmert, pár pólót, pulcsit. Egy kisméretű kést, egy doboz gyufát vagy öngyújtót, pár szem gyógyszert a levélről letörve. Esetleg egy elemlámpát, térképet, ha van kéznél. Csak próbáld meg, ha sikerül nem hozzányúlni a következő hónapig, akkor egészítsd ki valami más étellel, több vízzel stb. Aztán gyere vissza és számolj be, hogy mit sikerült összehozni, milyen lett az első túlélőzsákod. :)

Én drukkolok!

Kedves vagy... megtisztelsz szavaiddal... kevés ilyen intelligens konstruktív barátságos blogger van... Erőt ad!
Amondó vagyok, hogy "kisebb" zűrnél úgyis kimentenek és elvisznek egy tortanterembe, (már ha túlélem) menekülttáborba, tehát egy kisebb dolog, mondjuk árvíz vagy földrengés, majdnem hogy felesleges a zsák... egy világháború vagy káoszt eredményező világgazdasági válság, ami éhínségbe fosztogatásba torkollik vagy kemény polgárháború, esetleg atomrobbanás vagy kozmikus kataklizma, közbeni/utáni apokaliptikus helyzetben egyedül vagy párral megindulni a háton a túlélőzsákkal, biztos öngyilkosság, mert igen sanszos, hogy a fosztogató randalírozó, egymást gyilkoló-zabáló állat-emberek hordái, azonnal kiszúrják és elveszik... és még a jobbik eset ha utána hagynak futni...nagyobb csoportnál pedig úgyis közös cucc van, ha hozzájuk verődök segítek tolni a kocsit... és akkor csak kapok belőle... :D
Node kissé komolyabbra fordítva.
Szerintem egy komoly BOB installálása akkor esedékes, ha mellé van egy riadólánc is, ergo ha az ember már tagja egy komolya bb csapatnak... Ha egyedeül kéne elindulnom, a zsákomban csak fegyvert és lőszer tennék és magam is fosztogatnék, orientálódnék a tenger felé, egy hajót igyekeznék elkötni és valahol nyugis helyen, természetben, lehetőleg lakatlan szigeten, kikötni halászgatni...
Tehát a legfontosabb a komoly fegyver és sok lőszer hozzá, nem egy kis incifinci pisztolyka 3 tárral, hanem legalább egy uzi és egy zsáknyi tárral, akkor tán van esély... csakhogy ilyen fegyverekhez ad egy legálisan hozzáférni sem lehet, ráadásul és itt a fő gond, vissza a kezdeti problémához: méregdrága...

Apropó túlélés, abban az értelemben hogy életben maradni túlélőnek lenni, a nagy krach után. Lényeges kérdés amúgy az hogy vajon az-e a szerencsés aki túlél valami nagy bummot és kénytelen egy posztapokaliptikus világban kóborolni a romok közt... vagy inkább jobb megdögleni ilyenkor.... Ezt a dilemmát pedzi meg amúgy a The Road.c. film. (Vigo Mortensen) ha netán nem ismerné valaki. Mellesleg ez a film igencsak erős motivációt adhat egy preppernek, mert nagyon durva, életszerű és sokkoló...
Azonban sajnos ÉPPEN most átélhetünk egy igen erős motiváló jelenséget.. hiszen az arab világ be van pöccenve ugyebár. Amúgy is elég nagy a nemzetközi fesz. Tegnap Izrael közölte hogy nem vár tovább az iráni kérdésben és lépni fog. Egyre inkább körvonalazódik egy világháború sajnos.... és a gazdasági világválság is tombol... szóval nem tom mi legyen, lehet tényleg nem sört kéne venni...

@kiskutyauto: Azért érdemes vele foglalkozni, hogy ne érjen váratlanul semmilyen helyzet. Most lehet, hogy legyintesz és azt gondolod: hülyeség, de (remélem sosem) lehet, hogy beugrik mit olvastál és nem esel pánikba. Ez az első és legfontosabb dolog.
Én nem vagyok vészmadár (sőt kifejezetten vidám fickó vagyok :) ), de előre felkészülök sok lehetőségre, így eddig sem értek váratlanul apróbb megpróbáltatások (földrengés, baleset, súlyos sérülés...).

Ezzel az egész prepper dologgal csak egy gond van Mo.-n.
Mondjuk egy gazdasági összeomlás, éhinség, sstb esetén az első dolog amit bevezetnek az a kötelező beszolgáltatás. Az a túlélő raktár, ha a hatóság megtalálja kb. kötelet ér Mo.-n ahogy a történelem mutatja.
Lásd: kötelező beszolgáltatás, kulákok stb.

@xszolixxx: Ez is egy nézőpont, de ha azt veszem, hogy ígyis-úgyis meghalnék a te verziódban, akkor már nem jobb teli hassal megtenni azt? :)

Amúgy (és most általánosítás következik!) azt figyeltem meg, hogy a magyarok szeretnek mindig az az 1%-os eséllyel bekövetkező dolog miatt inkább nem csinálni semmit, mintsem a 99%-ra koncentráljanak. :D

Szerintem jó dolog legalább a nagyját felkészülten várni, legyen az egy egyszerű párnapos közműkimaradás (áram, víz, gáz, csatorna), kisebb-nagyobb természeti katasztrófák stb., de a kulákok miatt ezer másik dologra nem felkészülni (csak mert...) felelőtlenség lehet. Inkább fókuszáljunk arra, ami nagyobb eséllyel megtörténhet akár holnap - Kolontár, belvíz itt-ott, ciánszennyezés stb. miatti problémák. Az önkormányzatra vagy az államra is csak addig tudunk támaszkodni, amíg azok elérhetőek. Ha nem tudnak érted menni, mert mondjuk megközelíthetetlenné válik a lakhelyed 2-3 napra, akkor inkább nyomorognál, éheznél, fáznál ahelyett, hogy viszonylag nyugodtan átvészelnéd - mert előrelátó voltál? ;)

@Martin Blake: A rövid távú felkészülést én is okos dolognak tartom. Pár karton víz, pár napra való élelmiszer stb. nálam is van otthon. Ha megszünne a víz/áram egy hétre és nem lehetne kijönni a lakásból semmi gond nem lenne.
De a hosszú távú, hónapokra, évekre beraktározást értelmetlennek sőt Mo.-n veszélyesnek tartom.

Csak most kezdtem a blogot olvasni, elnézést, ha volt már:

www.antalffy-tibor.hu/

Tibor bá' nagyon komolyan foglalkozik a túléléssel, feltétlenül nézzetek be a blogjába.

A férjem és én 2009-ben elhagytuk a fővárost és egy hegyi falucskába költöztünk, hogy biztonságot hátteret nyújtsunk a fővárosban maradt (már felnőtt) gyermekeinknek. Bevásároltunk, tartalékoltunk, és nem használtuk fel - jól jártak a vörösiszap károsultjai, még lejárat előtt szinte mindent elküldtünk nekik.

Nagyon átgondoltan kell tartalékolni. Mi is rosszul csináltuk, de tanultunk belőle. Ami hiányzik, az a saját kút, de itt a hegyen senkinek sincs. Van viszont egy nagy föld alatti beton esővíztárolónk, majd az esővízzel kezdünk valamit. Kályhákat építettünk, a konyhába egyet külön, sütni-főzni lehet fával, a szobákat kandalló fűti, nem vezettük be a gázt.

Végszükség esetén le tudjuk zárni a konyhát és csak azt fűteni télen, akár rőzsével is.

Városban szerintem nem lehet túlélni. Vidéken is csak pár hónapot lehet kihúzni így.

Nagyon fontos: vegyetek egy zsák diót (valahol vidéken) igazi túlélő étel. Remek zsírsavakat tartalmaz. Dión és almán el lehet éldegélni egész télen úgy, hogy egészségesek maradunk. Nyáron meg ad a természet zöldeket: csalán, libatop, pitypang, stb. Ősszel bogyókat. Menjen ki a városból aki csak teheti.

Még annyit: a diót két évnél tovább ne tároljátok, megavasodik. Enni kell, aztán újabbat venni.

@bodzás: Köszi a tippet, tényleg van néhány érdekes gondolat ott is.

@xszolixxx: A rövid távú felkészülést úgykábé 5000 éve ismeri a civilizáltnak nevezett, urbanizált ember... a neve: spájz... jobb családokban van ott elég lekvár, zakuszka, kompót, szalonna, zsír stb stb... meg házipatika (na és persze pálinka!!!) és egyebek... ergo a rövid távú túlélésre a kvázi normális konzervatív magyar háztartások legalább fele alkalmas... (a másik felelőtlenebb fél meg jórészt ilyenkor átmegy az előző félhez, hiszen azok az apuk anyuk nagyik nagypapik, utóbbi meg a léha ifjú réteg).. nekem pl príma rokonságom van falun akik, tárt karokkal várnak, tele éléskamrákkal... ;) szóval a rövid táv a legkevesebb... nem az itt igazán a kritikus témakör sztem... ;)

A cikkhez kapcsolódóan egy nagyon fontos téma fogalmazódott meg bennem. Méghozzá az élelmiszerek tartósítása... Csak úgy "gazdaságos" hosszútávon élelmiszert felhalmozni, ha nem kell 2 évente cserélni a készletet. Az amerikai prepperek olyan fagyasztva szárított élelmiszereket halmoznak fel, ami simán eláll 20-25 évig. A magyar ember számára meg marad a sólet konzerv. Jó lenne olyan hosszú ideig eltartható alternatívákat találni, ami nekünk is gazdaságossá tenné a felhalmozást. Például vákuum csomagolt rizs, valamilyen oxigén megkötővel, simán eláll 20 évig. Ilyen ötletekre és linkekre lennék kiváncsi, ha találtatok...

@Cuba-Libre: Egy másik olvasóval beszélgettünk pár szót erről és találtunk közösen egy pont ilyen megoldást, na majd akkor holnap kerekítek egy cikket belőle.

@kiskutyauto: részint igazad van, nem rég átnéztem a saját "konzervatív' spájzomat, és 1 hónapig 3-an biztosan elvagyunk, de még tovább is. Ami nem feltétlen igaz, hogy eljutsz a vidéki rokonokhoz. Előfordulhat olyan helyzet, hogy képtelenség kijutni a városból. A másik, de ez már csak az én szerencsétlen tapasztalatom, hogy ne számíts rokonokra, nagyikra és szülőkre igen, de esetleg unokatesókra és nagybácsikra ne. Magadra támaszkodj csak. Talán aki nagycsaládban él, akár több generáció együtt, vagy pár háznyira egymástól, szerencsésebb. (Több a tudás, megvédik egymást, több és eltérőbb dolog került felhalmozásra.)

@Martin Blake: @Cuba-Libre: engem is ez érdekelne nagyon.. kint a gabonát mylar fóliazsák+oxigén abszorberrel rakják el, és így akár 15 évig gond nélkül elvan.. csak az a baj, h itthon erről szinte semmi konkrét folyamatleírás sincs, mylar zsákot nem csak fóliát lehet kapni, oxigén abszorbert meg el lehet felejteni,h itthon találsz, azt meg pláne,h mennyit és hogy adagold a kajához/gabonához etc..
Tényleg ezeket lenne jó kidumálni,h mit, mennyit és hogyan.

@Jerry Garcia:
Anno a piramisokba jóféle egyiptomi díszurnákban többek között gabonaféléket is helyeztek az uralkodók múmiái mellé. Párezer év elteltével a korsók kibontása után a benne tárolt gabona (búza, többek között) fogyasztásra kifejezetten alkalmas volt, sőt, ha jól emlékszem a cikkre, értékelhető csírázást is produkált, azaz nem 100-ból egy szem kelt ki, hanem nagyjából a fele. A titok a száraz környezet illetve a légmentes lezárás volt.

Ez ma is könnyedén megvalósítható. Kell egy nagyobb edény, a lényeg, hogy a fedele jól záródjon, és mondjuk egy ember meg tudja mozdítani tele állapotban is (most mondom, hogy egy tele zsák búzát, ami kb. 65-70 kg, még a válladra tudsz venni, és egyensúlyban tartva akár egy lépcsőn is felmehetsz vele, de ez járhatatlan út egy nagyobb méretű, esetleg kerek tárolóedénnyel, úgyhogy itt a súlyt olyan 25-30 kg-ra kell belőni, azt lehet vinni ide-oda). Persze, ha nem szempont a mozgatás, akkor lehet nagy hombárt is beszerezni, abba akár több mázsa is elférhet.

Beletöltöd a gabonát, száraz hüvelyest, rizst, kölest, hajdinát, akármit (Ha van jól működő fagyasztód, érdemes előtte egy-két hétre betenni a mínusz 15 fokra, semmit nem árt neki, ellenben kiválóan elpusztítja a zsizsik, moly, és egyéb kártevőlárvákat, petéket. Gázosíthatod is akár, de ezt legálisan, házi körülmények között szinte lehetetlen biztonságosan megcsinálni, nem éri meg a kockázatot. Jobb a fagyasztás.). Lehetőleg tele, hogy a lehető legkevesebb légrés maradjon. Veszel nedvszívó anyagot (szilikagélt, akármit, 25 kiló mellé kell legalább egy maréknyi), ezt vászonzacskóba helyezve ráteszed a gabona tetéjére elhelyezett műanyaglapra/vastagabb nejlonlapra, majd megy rá az edény fedele.

A légmentes zárást pedig egyszerű viaszozással oldod meg, azaz fogsz egy adag viaszt (ne gyertyákat olvassz fel, mert az macerás, hanem vegyél gazdaboltban pl. szőlőoltvány-készítéshez való tömböt), felmelegíted folyósra, és vastagon megkened az illesztést. Kihülés után még egyszer megkened.

Ha tudsz szerezni vákuumzáras fedőt az edényedhez, még jobb, de valamennyi levegő marad a szemekben is, szóval mindenképpen ajánlott a viaszozás.

Emellett persze szükséged lesz a termékek feldolgozásához alapfelszerelésre is, úgy mint pl. sziták, mozsarak, roppantók. Ezek sem nagy tételek anyagilag, és nagyon megkönnyítik az ételkészítést, ráadásul van mindegyikből kézi változat, amihez nem kell sem áram, sem semmi más.

Emellett figyelembe kell venni olyan dolgokat, hogy bár a rizs egyből fogyasztható, a kölest és a hajdinát hántolni kell (dörzsköves "roppantó"), a sárgaborsót felezni, szóval azért oké a terménytárolás, de a búzából sokára lesz kenyér :)

Azt nem értem, minek bolti élelmiszert tartalékolni, ha a föld mindent megteremt ? Ad vizet, gyümölcsöt, zöldséget, gabonát, tüzifát....
Csak egy földterület kell és meg van oldva az élelem egy életre...

@szfenikus: tény, de városi túlélésről van szó. Ha szerencséd van, akkor van kerted a városban, ha nincs szerencséd, akkor bérházban laksz, ergo nincs kerted.

@Jerry Garcia: @Martin Blake: Kinek mi a véleménye az alábbi módszerről? Most kísérletezek vele. Veszel egy 2 literes ásványvizes palackot, kiszárítod. Ha már nem látsz benne vízcseppeket, és nem is dohos a szaga, félig töltöd pl. rizzsel. Ekkor beleteszel egy tasak nedvesség megkötő tasakot (kínai cipők dobozából) és egy oxigén abszorbens tasakot (már ne emlékszem milyen élelmiszerben találtam, talán ASIA centeres kínai chipsben.) Ezután színültig teletöltöd. Fullra rátekered a kupakját, ahogy bírod. Ezután olvasztott viaszba mártod a tetejét, hogy nyakig ellepje. Ez kellően lezárja (gondolom a PET palack gáztömör, hisz ha nem lenne az, akkor ellógna belőle az ásványvíz széndioxidja). Tehát kívülről nem juthat be további oxigén. A palack nem törik, nem szakad ki, megfelelően masszív. Mivel full tele van, majdnem olyan, mintha vákuumozva lenne (vagy nem?). Egyedül a tárolása körülményes, mert nem lehet egymásra pakolni, stb. Húsz év múlva elmondom megromlott-e ;-)

@Cuba-Libre: Az alapgondolat nem rossz, csak két bibi van a PET-tel: egyrészt enyhén mérgező anyagot bocsáthat ki hosszabb távon, másrészt nem szűri a fényt. Még ha sötét helyre is teszed, mérgezőanyagot ereszthet, de 2-3 évnél tovább nem is nagyon fogja bírni a strapát maga az anyag. Ha csak egy kicsit is elkezd ereszteni és beengedi a zoxigént akkor megette a fene.

Viszont! Ugyanezt meg lehetne csinálni esetleg food grade víztároló palackkal. Ez általában valamivel nagyobb űrtartalmú ugyan (5+-től felfelé), de vastag falú, sötétre színezett és nem enged mérgezőanyagokat sem.

Kicsit el voltam havazva, holnapra megírom a cikket a mylarról, aztán megdumálhatjuk ott! :)

@Martin Blake:
Két-három évre nincs értelme tárolással bibelődni a gabonafélék esetében. Amit írtam az előző kommentemben, az a 10 év feletti tárolásra vonatkozik. A légszáraz (12-13 % nedvességtartalom) szemes termény hosszú évekig eláll akár a garázs sarkába leöntve egy nagy kupacban. Nálunk (gazdálkodásból élek) ha jól emlékszem, 4 éves volt a legrégebbi búza egyszer, ránézésre és ízlelésre sem volt semmi különbség az újhoz képest, ellenben több por volt a garmada tetején. Ez utóbbit a szelelőrosta megoldja :)

Szóval ha pár éves tárolásról van szó, akkor egyszerűen egy kupacba le kell önteni, és esetleg egy porvédő ponyvával letakarni. Ha kupacban/hordóban/bigbag-ben/ládában van tárolva, akkor megmolyosodhat, de többnyire csak a felső réteg, amit felhasználáskor egyszerűen leszed a tetejéről az ember. Száraz hüvelyesekbe belemegy a zsizsik, ott esetleg jöhet a már leírt fagyasztás, egyébként azok is sokáig elállnak különösebb csmagolás nélkül.

@Dream_walker: Köszönöm az infót!
Az érdekelne még, hogy a " légszáraz (12-13 % nedvességtartalom)" pontosan mit jelent? Egyszerű hétköznapi páratartalmat? Gondolom a nedvesség nem lenne rá jó hatással, de akkor ezek szerint normál klímán is elálldogál gond nélkül, ha nem ázik be, le van takarva stb.?

@Dream_walker: köszi a választ, majd írok, h mire jutottam :)

@Martin Blake: @Dream_walker: kintről lehet rendelni,de sztem ez a cucc az EUban még engedély köteles, vlszeg ezért nem találni semmi infót, meg helyet ahol kapni.. Vkinek tapasztalat esetleg ?

www.ebay.co.uk/itm/10-Mylar-Emergency-Food-Foil-Storage-Bags-12-x13-AND-10-300cc-Oxygen-Absorbers-/261105599452?pt=UK_HomeGarden_Kitchen_FoodStorage_GL&hash=item3ccb1b43dc

vákuumozásról mi a véleményetek, ha így raknánk el a gabonát, persze így egyszerre nem tudnák több tíz kilót,de 2-3-4 kg-os zacsikat lehetne készíteni és így elvileg semmi oxygén nem maradna a zacskókban és nem kell bajlódni a viaszozással, meg egyéb anyagok ( szilikagél oabszorber) beszerzésével.. ezeket a zacskókat pedig be lehet rakni műanyag kannákba, h ne sérüljenek... elvileg így is több (10) évig el kéne állnia, mert oxygént nem kap.

@Jerry Garcia: Nem kell semmilyen engedély, ez csak egy zacskó. :)
Amiért valószínűleg kevésbé elterjedt az a borsos ára. Mivel nem sima zacskóról beszélünk, hanem erős anyagú, fényt nem áteresztő speciális anyagról, ezért elég sokba kerül (én 9-10 font, 3500 forint körül találtam a legolcsóbb változatot; 20db 18x26 centis zacskó, 20db abszorberrel).

Jelenleg amerikai preppereknél divat ilyet használni, Európában kevésbé elterjedt. Egyébként hasonló ahhoz, amibe a minőségi őrölt kávét vákuumcsomagolják, de még attól is valamivel jobb eredményt ad, mert több rétegből áll a fólia anyaga.

@Martin Blake: fóliát már találtam itthon is :)

gomoa.net/mylar-folia-125-mx-10-metertol-p-761.html

@Jerry Garcia: Dream_Walker tapasztaltabb a témában és úgy tűnik a leírása alapján, hogy a vákuumozás is járható út. A legfontosabbak, amire oda kell figyelni:
- oxigén (ezen segíthet a vákuum és/vagy az abszorber)
- fény (letakarás, befedés, a mylar ezt is megoldja UV-szűréssel együtt)
- pára ("sima" zacskók elrevülhetnek a hosszabb állásban és oxigént, párát engedhetnek be, ezért érdemes minőségi, vastag anyagot használni - pl. mylart; kannába tenni stb.)
- hőmérséklet (előzetes fagyasztással elpusztítható a legtöbb bogár, lárvák stb.; majd hűvös, száraz helyen kell tárolni az elkészített csomagokat)

Dream_Walker szerint még hagyományos módszerekkel is könnyen elérhető a 3-4 év, ha erre "rásegítünk" a vákuumozással, stb.-vel, akkor ettől tovább is kibírja majd. Néhány amerikai prepper akár répát is el tud rakni 20+ évre, ami egy kicsit túlzás talán, de van olyan is. A lényeg, hogy az élethez (csírázáshoz, romláshoz) szükséges feltételeket minél inkább csökkentsük különböző módokon.

@Jerry Garcia: Igen, ezzel csak az a "baj", hogy neked kell összeforrasztani zsák alakúra. A gyári mylarnak 3 oldala már le van zárva, csak egy hibalehetőség marad. Persze meg lehet próbálni, de szerintem elegánsabb akkor már a félkész terméket venni. Bár, mondjuk az ára elég korrekt a zacskókhoz képest.

@Martin Blake: persze, tudom :) inkább rendelek kintről, csak azt akartam mutatni, h itthon is kapni, de csak fóliát zacskót nem :) viszont akárhogy kerestem abszorber zacsit itthon nem találtam sehol, marad az ebay..

ennyit találtam róla :

www.csom.hu/index.php?tartalom=a_minoseg.html

@Martin Blake:
Az, hogy légszáraz, a terményre vonatkozó kifejezés, és azt jelenti, hogy szabad levegőn (nem szabad ég alatt, hanem, hogy nem kell extra fedés/takarás), garmadában (jó nagy kupacban, akár két méter magasan összerakva) ennyinek kell lennie a nedvességtartalmának ahhoz, hogy befülledés, erjedés, penészesedés nélkül lehesebb hosszabb ideig tárolni. Valójában semmi köze a levegőhöz, páratartalomhoz, kizárólag a terményre vonatkozik, amolyan szakkifejezés :)

A mezőgazdasági terményeknél az egy évig való tárolás a minimum, hiszen a klímánkon évente egyszer van aratás. Tehát ha van egy magtár valahol, és oda leborítva csilliómillió tonna cucc, akkor ekkora víztartalom mellett különösebb óvintézkedés nélkül lehet tárolni legalább egy évig.

A 12 %-ot szokták mondani a gabonafélékre, az aprómagvakra (köles, hajdina) 8-9 % a határérték. Ezzel nagyjából 3-5 évet probléma nélkül ki kell bírnia a terménynek. Az olajosmagoknál pedig szintén 10 % körüli, de ott úgyis az olajtartalom miatt lesz gebasz, mert az bizony megavasodik egy idő után a levegőn. Egy évet azok is simán kibírnak, főleg, ha át van rostálva, és a törtszem ki van véve belőle (a törés mentén a magolaj oxigénnel érintkezik, ott indul el az avasodás). Az ép, egész szemekben nem indul meg olyan gyorsan az olajok oxidációja, így el lehet tárolni.

A kezeletlen magvakról (búza, bab, lencse, hántolatlan rizs, stb.) annyit kell tudni, hogy - pongyolán fogalmazva - biológiailag a mélynyugalom állapotában vannak. Ez olyan, mintha az embereknél létezne a hibernáció, ami ugye csak a scifiben létezik. A mélynyugalomból két dolog hozza ki a magot, és mindkettő kell hozzá. A meleg és a víz. A meleg hatására éri el a mag az úgynevezett hőösszeget, ami a csírázáshoz kell. Ha ez nincs meg, nem kel ki, nyugton marad. A víz hatására pedig beindulnak az enzimjei, amelyek a csírázást, tápanyagfeltárást elindítják. Ha nincs víz, semmi nem aktiválja az enzimeket, tehát a mag ismét nyugton marad. A víz a fontosabb, azt kell kerülni, mert ha meleget nem is kap, a víztől valamilyen folyamat mindenképpen megindul, és ha nem a csírázás, akkor a rothadás, erjedés.

Tehát alapvetően sem az oxigén, sem a napsütés/fény/meleg (nem az extrém meleg) nem árt neki, ha megfelelően védve van a víztől.
A páratartalomról annyit, hogy a száraz magvak soha nem tudnak a légnedvességből annyit magukba szívni, hogy hamarabb romoljanak, kivéve, ha egy öntözött fóliában/üvegházban, vagy egyéb extra párás helyen tárolod a cuccot :)

A kezelt magok már feldolgozott élelmiszerek, ott más a dolgok állása. Pl. egy hántolt rizs, köles megint csak nem túl romlékony, mert nem olajos, viszont a kártevők sokkal gyorsabban nekiállnak, mert nem kell a külső héjjal bibelődni. Egy hántolt napraforgómag pedig bármennyire is energiabomba, zacsizás és vákumozás nélkül fél évnél tovább nem nagyon kísérleteznék vele.

A répáról meg annyit (mint az összes lédús kertészeti terményről), hogy megfelelően aszalva és zacskózva szintén hosszú évekig eláll. A répát pl szeletelve és szárítva az állati takarmányozásban is használják, egy sima nejlonzsákban is kibír fél évet, hiszen nincs benne annyi nedvesség, hogy elkezdjen romlani.

@Dream_walker: Hú, igazi kincs vagy te itt nekünk a témában, köszönöm a válaszodat, nagyon nagy vagy! :)

Egy utolsó (hosszú :D ) kérdésem lenne még, ha nem vagyok túl tolakodó: nagy mennyiségekről beszélsz, mivel te magad is termelő vagy, gondolom szép méretű földdel, gépekkel stb. Mivel a legtöbb embernek nincs ilyenje (ill. a blogban is próbálok a városiakra koncentrálni), ezt a tárolást hogyan lehetne szerinted "leskálázni" kisebb volumenre? Magyarul ha mondjuk van egy kisebb család egy tetszőleges településen, akinek nincs művelhető (méretű) földje, tárolói, "hegyekben álló" mennyiségű gabonája minden évben, mert nem vet, szánt, arat stb... Akkor hogyan tudna magának 1-3 évre elegendő gabonát, rizst stb.-t eltárolni? Amerikai prepperek erre a mylar zacskóra vannak nagyon rámozdulva, de ha tudnál valamilyen alternatív, olcsó és a magyar viszonyoknak megfelelőbb megoldással szolgálni, az sokunknak igen nagy segítséget jelenthet.

Feljebb pl. kitalált olvtárs egy olyat, hogy műanyag palackba (vagy kannába, hordóba értelemszerűen) helyezni a magokat, levegőtől, párától stb. nyilván védeni. Ez mennyire életképes ötlet szerinted?

Pl. ha veszünk néhány 50-100 literes műanyag hordót, ami még elfér a legtöbb lakásban, házban, ezek mennyire felelnek meg a célra? Bolti magokat, rizst stb.-t vásárolva használhatjuk-e ezeket 2-3 éves időtartamban gondolkodva? Kell-e valamilyen előzetes válogatást, rostálást végezni rajta, vagy a zacskóból egyenesen átönthető? Érdemes esetleg ilyen mennyiségnél elfelejteni a bolti árut és termelőtől venni néhány zsákkal inkább? Ill. még a feldolgozásra vonatkozóan: felhasználáshoz milyen eszközökre lehet szükség, ha pl. lisztet akarunk készíteni (itt is csak kis mennyiségre gondolok, valamilyen kézi őrlőre pl.)?

Említettem a répát, milyen más hasonló és népszerű termény van még, amit viszonylag könnyen készíthetünk elő (szeletelhetünk, száríthatunk), hogy aztán sokáig elálljon? Avagy mit lehet érdemes közép-hosszabb távra elraktározni szerinted?

Egy átlagembernek, aki nem a mezőgazdaságban él és dolgozik, milyen egyéb lehetőségei vannak arra, hogy alapvető élelmiszereket tároljon? Úgy veszem ki szavaidból, hogy elsősorban a gabonákban vagy nagyon otthonos, ezekre lennék kíváncsi: milyen és mennyi magot érdemes tárolni per fő, melyik igénytelen és melyikre kell esetleg jobban odafigyelni stb.?

Ha van időd és kedved ezekre válaszolgatni, akkor az összes gondolatodat kiraknám egy posztba, hadd okuljon mindenki - már ha nem gond. :)
És küldenék egy virtuális piros hangszórót is remek kommentjeidért!

(Egyébként hihetetlenül naivnak, butának érzem magam a kérdésben - de részben ezért is született ez a blog, mert úgy gondolom, van még néhány ember rajtam kívül, akinek csak foszlányos ismeretei vannak alapvetőnek tűnő dolgokról. Itt talán megbeszélhetjük ezt - ha nem is szaknyelven és mesteri szinten, de legalább egy jó kiindulópontot adva mindenkinek. Ha úgy hozná a sors, akkor ne a baj közepén kezdjük el megtanulni és megismerni ezeket a fogásokat, hanem akár itt és most.) :)

Mégegyszer köszönöm!

@Jerry Garcia: Egy gondolat az abszorberhez még. Arra érdemes odafigyelni, hogy sokszor nem külön-külön csomagolva szállítják ezeket, hanem mondjuk 10db-os kiszerelésben. Ezzel annyi a gond, hogy kinyitáskor mind a 10 elkezdi "a dolgát végezni", lélegezni, ezért érdemes vagy rögtön mindet felhasználni (tehát 10 zacskót megtölteni magokkal, abszorberrel és lezárni), vagy valamilyen jól záródó, kisméretű befőttesüvegbe, nutellás üvegbe tenni a maradékot és minél hamarabb felhasználni a végleges helyén, hogy több "energiája" maradjon az abszorbernek.

Amúgy nem értem, miért nem csinálnak külön-külön csomagolást, mert evidens lenne, dehát ez van. :D

@Martin Blake: majd szólok ha megjön :)

@Dream_walker: tényleg, nagy vagy!! köszi!

@Martin Blake: ment egy mél, válaszolj rá, és postafordultával kapod az anyagot, ma ráérős napom van :)

@Jerry Garcia: @Dream_walker: @Martin Blake: Ha esetleg valaki mégis mylar-ban és abszorber combóban gondolkodik, annak segítségül egy link, hogy hogyan is kell méretezni a zsákhoz az abszorber teljesítményét. Még aki nem tud angolul az is boldogul...
www.sorbentsystems.com/o2absorbers_1.html
a lényeg, hogy a maradék oxigén térfogatát kell kiszámolni, amit meg akarsz kötni. Személy szerint én kicsit túlméretezem, biztos ami tuti..

@Cuba-Libre: Ó, ez egy elég jó leírás!

@Martin Blake: Apropó. Nem reklám, de a P#nny-ben mától akciós az "A" rizs. 300Ft/kg helyett 200Ft/kg. Érdemes most tárazni, mert ki tudja mikor lehet ennyiért venni...

@kiskutyauto:
Szia
Gondolkodj egyszerűbben,ami neked fáj az másnak is. Fegyver bármi lehet.

Sziasztok! Örülök, hogy rátaláltam erre a blogra. Jó érzés ilyen érdeklődési körű emberek hozzászólásait olvasni. Már régebb óta próbálok készülődni a legrosszabbra. Most nem feltétlenül a több hónapig elegendő élelmiszerraktárra gondolok, hanem fejlesztem magam ahogy időm engedi munka család és az edzések között. Természetesen a családomnak megvan az egyhetes itthoni adagja, ha valami történne és ha a probléma nem oldódna meg addig, akkor a B terv is megvan ahova menni kellene.
Örülnék annak, ha hasznos írásos anyagok pl. magyar nyelvű könyvek, ismeretterjesztő filmek címeit összegyűjthetnénk egy csokorba. Nem feltétlenül csak túléléssel kapcsolatos anyagokra gondolok, hanem egészségügyi ellátással, növénytermesztéssel, állattartással, tartósítással, barkácsolással kapcsolatos anyagok stb....
Az én kis listám a következő:
Könyvek:
-SAS túlélési kézikönyv
-Bear grills A vadon törvénei
-Harcosok étrendje :Túlélési krízisben ez az étrend segíthet túlélni. Már több mint egy éve így élek, étkezem és tetszik ez az életforma.
-Fegyencedzés: Ahhoz, hogy erős legyél nem kell sok pénzt konditermi bérletre költeni, csak egy szoba kell és egy húzódzkodó rúd.Lehet, hogy a fizikumodon egyszer az életed fog múlni...
-KRAV MAGA (hogyan védekezzünk fegyveres támadás ellen) Én ezt tartom a felkészülésem egyik legfontosabb részének. Ha van lehetőségetek, akkor iratkozzatok be egy ilyen edzésre, mert megfizethetetlen az a tudás amivel meg bírod védeni a családodat.
Videók:
-The Colony I és II évadja: Nagyon tanulságos anyag, még angolul is érthető. Nem csak az alap skilleket fejlesztheti, hanem barkácsolási ötleteket is ad, ami jól jöhet bármikor.
-Ray Mears túlélő sorozata : Teljesen alap túlélő tudományt mutat be mindenféle speciális effekt nélkül. Nem úgy mint a jól ismert Bear Grylls sorozat, de abban is sok okos dolog kiderül a sok butasággal együtt.
-Survivorman : Egy ember egyedül pár kamerával a vadonban minimális élelemmel.
_Dual Survival: Mint a címe is mutatja két ember eltérő stílussal oldják meg a szorult helyzeteket, természetesen együtt.
-Doomsday Preppers: Ezt nem kell szerintem bemutatni, mindenki ismeri.
Most hirtelen ennyi jut eszembe. Jó pihenést mindenkinek!

Sziasztok!
Már több mint egy éve "készülgetek".
A szárított gabona tárolást úgy oldottam meg, hogy pl. a rizst, szárazbabot 1,5-2-5 literese PET palackba rakom és N2O-val feltöltöm.
Itt írnak erről: www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2004-ev/08/tra-09.html
Persze a problémás magokat (pl. bab->zsizsik) pár napra lefagyasztom.
Az N2O pedig a habpatron tartalma. Belenyomom az üres habszifonba és utána a csőrös habkinyomóval belenyomom az üvegbe. 1 patron elvileg 3,3 liter gázt tartalmaz.
Hosszabb csövű gázgyújtóval ellenőrzöm, hogy tele van-e az üveg (a láng élénkebb színnel ég N2O-ban).
A palackokat beépített szekrényben tartom, így nem éri fény.
A mylar egyébként tudtommal PET anyagú.
hu.wikipedia.org/wiki/Polietil%C3%A9n-tereftal%C3%A1t
Majd írogatok, ahova tudok, mert én is most tanulok.

Még annyi, hogy a "Fontos, hogy olyan élelmiszereket válogass össze, amiket hétköznap is szoktál enni" nem nagyon használható, mert - gondolom - többségünk nem tartós/száraz élelmet eszik nap, mint nap.
A mindennapi főtt ételeink többnyire friss élelmiszerből készülnek (hús, zöldség, tejtermék, ...) ehhez legfeljebb a rizs és a tészta ami tartós élelmiszer.
Az nem baj, ha a vésztartalék nem olyan finom, mint a békeidős kaja, mert akkor nem faljuk fel. Ezért pl. csokit nem érdemes raktározni, csak ha ellen tudsz állni 1-2 napi koplalás után is.

@Cuba-Libre: Nem tudom a kolléga honnan veszi, hogy mérgező anyagot ereszt a PET palack? A PET (poliethilén-tereftalát) palackok kifejezetten javasoltak hosszú távú tárolásra, mivel rendkívül lassan bomlanak le és oxigén megkötő képessége van (nem kell külön abszorbens a palackba). Csak nézd meg mit tárolnak PET, PE-HD (nagy sűrűségű PE), PE-LD (kis sűrűségű PE), vagy PP (polipropilén) palackokban, arról nem beszélve, hogy az ivó- és használati-víz rendszereink jó része is ezekből az anyagokból készül. Én magam Chappy palackokat használok, mivel ezeknek széles a szája és könnyű feltölteni.

Bocsi, Cappy (de a Sió is tölt hasonlóba).

@knife1: Köszi az infót. Igazából az én saram ez, mert nem néztem utána a PET-nek, csak prepper oldalakon - ott meg ugye mindenki azt mond, amit akar. De ha valóban így van, akkor az csak jó nekünk. Majd utánanézek valamikor.
Köszi mégegyszer!

Kedves Prepperek! Ha tudtok, segítsetek. Panelban lakom, de van egy garázsom pár 100 méterrel arrébb. Fűtetlen, de jól őrzött, aknásítható. Mik azok az élelmiszerek, amiket garázsban, télen fagypont alatt, nyáron 30-40 fokban is lehet tárolni? Köszönet a válasz(ok)ért!

@Kanstruktív: Ha aknásítható, akkor szerintem célszerű lenne azt megcsinálni először. Az aknában kisebb a hőingadozás, ami kevésbé viseli meg az élelmiszert és a tárolóeszközöket.

Olvasd még el ezt is:
varositulelo.blog.hu/2012/10/04/elelmiszer_tarolasa_hosszabb_tavon

Szevasztok! Nagyon jó ez a blog, tegnap találtam rá, órákon át olvasgattam a kommenteket is. Sok az érdekes és hasznos dolog, tavaly ilyenkor kezdtem el én is foglalkozni a gondolattal, hogy nem ártana tartalékolni, mert mi lesz akkor ha... Mivel nem családi házban lakok, hanem lakásban, így elsősorban a tartós élelmiszerekre koncentráltam, tészta, liszt, cukor, készételek, konzervek, stb. Szépen, minden bevásárlásnál vettem pluszban ezt-azt, és - más hely nem lévén - az ágy alatt alakítottam ki a "tárolót" a dolgoknak, végül már nem is fért be alá semmi, a Feleségem mosolygott itt sokszor rajtam,mondván : világvégére készülsz? Érdekes egyébként, mert sok lehetséges helyzet olvasható itt arra az esetre, ha történne valami.. árvíz, hosszabb áramszünet, államcsőd, zavargás, stb... De van valami, ami viszont nem került itt szóba, ami velem meg is történt. Már bőven megvolt akkor élelmiszerkészletünk, 5-en (ebből 3 gyermek) voltunk rá, és kb. 8 heti ételkészlet volt. Aztán megtörtént az amire készültem, csak nem éppen konkrétan úgy ahogy gondoltam. Nem árvíz, nem egyéb, hanem sajnos munkanélküli lettem. Áldottam az eszem, amiért akkor amikor tehettem, tudtam félretenni, és félre is tettem így ebben a formában, hihetetlenül jól jött. Ma már dolgozom persze, van másik állásom, de nagy tervekbe fogtunk az asszonnyal. Vidéki házat keresünk, családit, és eladva a mostani lakást, még marad is pénzünk. Ott folytatjuk majd komolyabban a felkészülést, tartalékolást, amiben eme blog azt hiszem igen nagy segítségünkre lesz. :)

@robertokarcsi: Örülök az új munkádnak, üdv a klubban! :)

@robertokarcsi: A preppingben az a jó, hogy rugalmasan értelmezve, és felhasználva az alapelveket és gyakorlati tapasztalatokat, sokféle "járulékos" haszna lehet. Felelős magatartást alakít ki az emberben, takarékosságra, tervezésre tanít. Hasznát veszed minden apró gyakorlati ismeretnek, lett légyen az elsősegélynyújtó tanfolyam elvégzése, házipatika összeállítása, az erőnlét, edzettség fenntartása, vagy energetikai ismeretek elsajátítása, akár egy szélkerék összerakását is beleértve...

@kiskutyauto:
"prepperkedés... én is tenném ha tehetném... de sajnos nem tudom megoldani... minden fillérem minden hónapban ki van számolva, sőt többnyire zömmel mínuszban vagyok és nagyon sok mindenről le kell mondjak, holott átlagjövedelmem van."

Hidd el sokan vagyunk így ezzel,pl én is,és ráadásnak van két pici gyerek is.Mégis:Ha nagyon apró lépésekkel kezded,teszem azt csak 1 kilónyi rizzsel,és egy üvegnyi akármilyen konzervszósszal veszel többet alkalmanként mint szoktál,és megállod hogy ne nyúlj hozzá,máris tartalékot képeztél.Ezenkívűl nem árt az sem ha kicsit fejleszted a kézügyességed,mert akár egy régebbi,rendeltetés-szerűen már nem használható erősebb anyagú kabátból is lehet hátizsákot eszkábálni.
Ezzel csak arra akarok rámutatni,hogy még az olyan mindennapi gondokkal küzdő emberek is mint te vagy én,Sok mindent előállíthatnak házilag is.Nekem sokkal nagyobb problémát jelent (és gyakorlatilag kivitelezhetetlent) hogy üzemanyagot hogyan tartalékoljak a mai árak mellett.Sajnos az amit havonta az autóba tudok áldozni el is megy mivel mindkét gyerekem cukorbeteg,rendszeresen járni kell velük orvoshoz,oviból el kell hozni őket minden nap,+ a normál használat (bevásárlás,rokonokhoz utazás,hivatalos ügyek intézése).Itt jön ráadásul a képbe,hogy a nekik szükséges gyógyszereket (inzulin,tesztcsík,Fruktosum,tű) hogyan tudnám tartalékolni? Mivel az orvos a jelenleg hatályos szabályok szerint csak egy havi mennyiséget írhat fel,ami tesztcsíknál pl nem is mindig elég,ráadásul baromi drága ha a havi kgy.kereten felül kell vásárolnod.

Kábelkötegelő, ragasztószalag. Nagyon hasznos dolgok. :-)

@Robi911: meg a sziloplaszt is:)

Véleményem szerint a városi lakás mind rövid,mind hosszú távra alkalmasabb a túlélésre mint a vidék vagy elzárt tanya,nyaraló! Miért?
1.a védelem,,egy bejárati ajtót kell védened,teljes "tűzerőddel" a szűk előszobádban Te vagy a nyerő,1000 zombit vissza tudsz tartani
2,infrastruktúra, ,sokkal tovább fognak működni a szolgáltatások,a lélekszám miatt magas prioritása van a városnak
3egészség,, városban vannak a kórházak,orvosok,gyógyszertárak..és közel a segítség
4 élelmiszer,víz,,a városba érkeznek először a segély csomagok,zacskós víz,lajtos kocsi
5,,időjárás,,hó,eső,sár,meleg.hideg,köd...karnyújtásnyira vannak a készletek akár gyalog is
6,a mi időjárásunkon nincsenek olyan extrém helyzetek,,,fűtés nélkül is el vagy a szobába hálózsákba,fel kell öltözni..
7,társaság,,legalább ott a
szomszéd,tudjátok osztani az észt,ha elzárkózol megzizzensz,hiába van kutad,meg csirkéd
8 tárolás,,a konzervek többsége 3-5 évig jó,ha addigra sem rendeződik a helyzet.....????????
9,bármikor válthatsz,millió elhagyott,lakatlan ingatlan lesz.

Nem értek egyet Istvánnal.

"1.a védelem,,egy bejárati ajtót kell védened,teljes "tűzerőddel" a szűk előszobádban Te vagy a nyerő,1000 zombit vissza tudsz tartani"

A teljes tűzerőt a bejárati ajtóra lehet fordítani, ez igaz. De ha kifogy a muníció, visszavonulási lehetőség nuku.

"2,infrastruktúra, ,sokkal tovább fognak működni a szolgáltatások,a lélekszám miatt magas prioritása van a városnak"

A falusiak másként élnek. Kis közösségben, mindent meg tudnak oldani maguk, nem annyira függenek infrastruktúrától, mint a városiak.

"3egészség,, városban vannak a kórházak,orvosok,gyógyszertárak..és közel a segítség"

Igaz. És az is igaz, hogy összehasonlítva egy faluval a járványveszély is sokkal sokkal magasabb a városban. Ha nem leszek beteg, nem kell kórház. Inkább élj olyan helyen, ahol kisebb a betegség kockázata, mint olyan helyen, ahol nagyobb a kockázat, bár több orvos van (aki persze úgyis kevés).

"4 élelmiszer,víz,,a városba érkeznek először a segély csomagok,zacskós víz,lajtos kocsi"

Falusinak nem kell segély, hogy legyen otthon vize! megoldják! Élelmiszer és víz tárolásra is sokkal több lehetősége van, mint egy panellakásban élő embernek.

"5,,időjárás,,hó,eső,sár,meleg.hideg,köd...karnyújtásnyira vannak a készletek akár gyalog is"

Falusi lemegy a ház alatti pincébe ... nem tudom, melyik városi tudja ezt megtenni. Vagy pl kimegy a tyúkudvarba tojásért.

6,a mi időjárásunkon nincsenek olyan extrém helyzetek,,,fűtés nélkül is el vagy a szobába hálózsákba,fel kell öltözni..

Ez sajnos nem igaz! Falunk könnyen befűtenek a sparhertbe, ha vész van. Városi ember megfagy, vagy tüzet rak a szoba közepén, mert más lehetősége nincs. Sajnos én már voltam olyan helyzetben Novemberben mínusz 5 fokban, hogy fűtetlen házba mentem haza. Oké, az ágyban kibírod hálózsákban, de ülj rá a -5 fokos WC deszkára, vagy fürödj meg ... pár napig kibírod, de hosszú távon ...

"7,társaság,,legalább ott a
szomszéd,tudjátok osztani az észt,ha elzárkózol megzizzensz,hiába van kutad,meg csirkéd"

Voltál már pincebuliban, falun?

"8 tárolás,,a konzervek többsége 3-5 évig jó,ha addigra sem rendeződik a helyzet.....????????"

Na akkor mi a helyzet a városban? Mert falun akkor is kimehetnek a tyúkudvarba a napi 5 tojásért ...

"9,bármikor válthatsz,millió elhagyott,lakatlan ingatlan lesz."

Na de miért lesz annyi lakatlan ingatlan? Mert meghaltak? vagy mert elmentek? (Miért mentek el, ha jobba városban?)

@Kariakiszereticsinit: Sok mindenben igazad van!de gondolj bele,a népesség fele városban lakik,a 99%-ának max. 2-3 napra van otthon élelme, vize...mi lesz ha el fogy ..mennek vidékre...napi 5 tojás? a tyúkot is el lopják,de még az ól ajtót is...egy vidéki ház egyszerűen védhetetlen,3-4 fegyveres kell a nap 24 órájában,az a kis drót kerítés nem védelem,a kutya sem..és valljuk meg a vidékiek többsége sem művel már kertet ,tart disznót,jószágot,ugyan úgy a boltba mennek,a szomszédokra se számíts lehúzzák a rolót ha baj van és örülnek,hogy nem ők az áldozatok....nos a vidéki idill rémálom egy kemény helyzetben....csak gondolj bele kaját kell szerezned mert a gyerekek éheznek,minden áron...megkockáztatsz egy városi lakást?-ahonnan az ajtó betörésekor bármi jöhet vagy egy jól kifigyelhető,felderíthető falusi házat választasz? ráadásul a városi lakás lutri,ha nincs is ott senki valószínű semmi kaja sem lesz...a vidéki ház zsíros falat és sajnos ha baj van és valaki-valakik rászorulnak a rablásra így gondolkodnak..

@Kariakiszereticsinit: és honnan lesz fa a sparherdba,tűz-ép nincs,szállítás nincs,ha meg ki mész az erdőre ugyan úgy lopsz te is és kockáztatod,hogy a tulaj leszed ha meg unja....betegség...érdemes elolvasni a háziorvosi statisztikákat,míg a városi háziorvosok simán viszik a praxist,a vidékiek alig győzik,több a falusi beteg(mondjuk ez valószínű a népesség idősebb kora miatt van mert a fiatalok a munkahely miatt a városokba költöznek),de a járvány veszély tagadhatatlanul nagyobb a városokban ez igaz.

@Kariakiszereticsinit: "(Miért mentek el, ha jobba városban?) " nem jobb a városban,de akinek az van abból kell kihozni a maximumot

amúgy a rövid távon max.egy hetet értek,hosszú távon egy hónapot,ha addig sem rendeződik a helyzet...nos mindenkinek elgondolkodtató napok jönnek...

Sziasztok
Ugye a gond az előkészítéssel a pénz,nem tud a legtöbb ember előre bevásárolni.A megoldás,hogy mindig amikor elmész a boltba akkor hozzáteszel 1 konzervet vagy épp valami mást,vagy kezdj el a kertedben ültetni gyümölcsfát vagy zöldségeket és a termésből csinálj konzerveket vagy szárítsd ki.
Fontos,hogy a magok ne legyenek ember által gén kezeltek mert ha azok akkor nem fog megteremni.Nevelj otthon pár csirkét még most.Személy szerint keresztény ember vagyok és olyan üzeneteket olvasok amiket Isten ad nekünk egy nőn keresztül,lehet röhögni meg kigúnyolni,de minden ami eddig le volt oda írva az beteljesült.Ezeken a linkeken találtok hasznos dolgokat:
amasodikeljovetel.hu/index.php
Felül az önellátásnál találtok jó dolgokat.
antalvali.com/hirek/egy-hektaros-oroklet.html
Itt pedig az ültetési rendszer található.
Szerintem ha valami történne akkor el kellene a várost hagyni vagy ha van otthon kert akkor lehet otthon is maradni,időnként elmenni halászni vagy ügyesebbeknek vadászni,csapdákat letenni stb.Barátokkal szomszédokkal összefogni.A legfontosabb az Ima,de az is a tiszta szívből jövő,hiszen ha éhezünk,szomjazunk,megvagyunk gyötörve akkor még a hitetlen ember is Istenhez fordul,majd meglátjátok. :)

Szervusztok!
Én is pár napja találtam ezt a gyöngyszemet.

Éppen tegnap jártam körbe kicsi tanyánkat, és ahogy összeszámoltam, a családra 10 kg krumpli, répa, zöldség, rizs, liszt... jut összességében.
Fúrt kút, de áramszünet idején kézzel is megoldható az ivóvíz. A kutunk sajna nem a legmegfelelőbb, de helyre pofozható még.
Jelenleg van féltucatnyi "világvégére" felkészített malacka is (tápot még az anyjuk se nagyon látott és minden evők, még engem is:), melyet bármikor levághatunk.
Sajnos a gabonánk már nincs, de nemrég még volt 3 q, ezzel azért jó ideig meg lettünk volna.
A gabonát már ettem közvetlenül aratás után, igaz sokáig kell majszolni (nyál feloldja) és nem próbáltam huzamosabb ideig, mert tápos-zsákban (100-200 ft darabja 50 kg tárolásához és igen strapabíró) tároltuk. 1-2 évig semmi baja. Nálunk egy beton ajzatón volt tárolva, körben zsákolt gabonával megtámasztva.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem kell semmi higt-tech cucc ezekhez, hisz a régi parasztokat kell csak megnézni.
Egyik rokonom áttért ilyen életformára, nála nem ropi, hanem szárított paprika meg paradicsom volt a ropogtatni való.
Ezt itthon még nem próbáltam, de ősszel mindenképpen megkérdem, hogy is csinálja, mert befőttől kezdve lekvárig mindent csinál, sőt gyógynövényekre is rá állt. Igaz, amikor meglátták, hogy gyűjtöget egyből lenézték, tehát ott gyűjtögessünk, ahol nem látnak minket ill, minél messzebb utaktól és mezőgazdasági területektől (permetezés és kipufogógáz). Ami különösen vicces egykori gúnyolói sokat jártak hozzá egy kis ezért-azért, mert hát ilyenkor jók az ilyen bogaras ismerősök (gyulladásra, migrénre egy-egy tégely gyógynövény).
Erről jut eszembe, este megnéztem a barackost és örömmel láttam, hogy egy gyógynövény igen szép számmal nő, bár nagy részét letárcsázza apám, hacsak nem szedem össze;). A belőle készített gyulladáscsökkentőt nagyon komálom, sokszor bevált.
Hamarosan kikelnek a paprikák, így pár hónap és lesz friss fehér és csípős paprikánk is. Lesz kukorica (takarmány és scemege) hold ill. 1000 m2 nagyságban. Magból mindig kilószám szedünk, mert hibrid, bolti mag mindig drága (csemegekukoricát is vetettünk fólia alá, de alig kelt még ki, tavaly a saját magunkból legalább nem szemelgettünk hanem folyattuk és később ritkítottuk, így korai zöldtakarmány volt a jószágnak bőven).
Ez a szabály legyen előttünk 3 év! régen is így gondolkodtak Arányok és Mértékek a paraszti életben vagy hasonló címen egy 20 éves kutatás eredményét lehet olvasni. ha valamit tudni akartok a termelésről, akkor ez kell, mert több száz ember generációkra visszamenő tudáshalmozását fogja össze.
De mi is ez a 3 év? El kell vetni a magokat, de az idő mindig gondoskodik valami bajról, tehát árvíz, belvíz, aszály (ellopják). A következő évben is vetni kell (meg azért enni is, 300 kg gabonával számoltak egy évben, igaz ebben van bőven tartalék, ill. ma mások a fogyasztói szokások), de ekkor is elő fordulhat, hogy nem lesz termés, vagy szűkölködés véget el kell adni. Persze erre azért nincs mindig mód, mert még mi sem értük el, sőt a 2 évet se.
Meg persze paradicsom, káposzta, piros retek kerül még a kertbe, de hagyma is fel fog kerülni a listára. Bab és borsó nem igen maradt meg, ahogy az uborka se, így ezeket készen vesszük, bár sógorom zsákszámra látott el minket kígyóuborkával a nyáron. Sajnos a paradicsom is keveset adott az elmúlt években, de szinte csak én szeretem a családban (6-10 nagyobb szem naponta, télen meg fazékszámra).
Paprikát, barackot minden évben feldarabolva lefagyasztunk télire,+ paradicsom és baracklevet leszünk el télire. Általában a befőttekkel megjártuk, mert sokszor csak meg van kezdve és mindig valamennyi kimaradt-> csak annyit tegyetek el egy üvegbe, amit 2 nap alatt meg is tudtok enni (nem nyerő 5 literesbe rakni, mert még nagyobb összejöveteleken se biztos, hogy el is fogy).
Sajnos a családban húgomnak és öcsémnek igen rossz az emésztése és a sógorom is igen szelektál az ételekben, de ellensúlyként mama meg apám mindent megesz.
Nos. a legszorultabb időben volt hogy csak krumplit, hetes kenyeret, vagy túrót, vagy „vegyes” szendvicset kellet enni, de ki lehet bírni, aszem ekkor volt a gabona evésem is aratás közben. Sajna nyersen nem tudom a zöldségeket csak magukban megenni, mint sógorom (kiveszi a földből, megmossa, és már eszi is).
A hús tárolására a legjobb megoldás, sózás, füstölés, nyám-nyám, meg is éheztem egy kis hagymás szalonnára… 1 évig jól megvan, szellős, hűvösebb helyen, padláson nagy melegben a kövér szalonna zsírja kicsöpöghet, bár lehet újra sózva nem változott volna az állaga.

Tehát a végére:
- gabona: ne kapjon vizet és 1-2 év garantált, de ha aratáskor megázott akkor napon szárítás, ill 30-50 cm vastagon tartás, magában is elszopogatható, legalább tovább kitart.
- Hús: sózva, füstölve, vagy ha van lehetőség élve hagyni és mindig egy-egyet levágni.
- Mag: mindig legyen legalább egy újra vetésre, de jobb 2 vetésre számolni és következő évben frissíteni a régi magot. Tárolni mennyezetről lelógó dróton zsákban, mert így nem éri el az egér. Autóban ne tároljátok, vagy garázsban, mert mehettek az autószerelőhöz és igen sok kedves Istvántól váltok majd meg ti is. Bár nem valószínű, hogy termelni kel majd, mert ott lesz továbbra is a vidék. Inkább csak étkezésre.
- Mivel ez a fórum városiaknak készült a tehéntartás okafogyottsága véget nem lesz tej, de nyugi nekem se, mert mindenki kihalt, aki evvel foglalkozott a környéken.
- Tojás meg csak jól táplált, erős tyúktól lesz, ezt pedig csak tanyán javaslom tartani, úgy, mint a disznót is. Hangos, büdös, előbb utóbb kiutálnak a környékről is, csak tanyán; esetleg hörcsög és nyúl mehet panelbe, ez könnyen tartható laktató??? és elfogadott városi jószág.
- Víz: közparkok, nyilvános kutak (gáz esetén forrópontok lesznek), esőfogó.
- Gyógyszer: pirula és teraszon termesztet gyógynövények,ill fűszernövények. Félbe vágott palackokba növényföld (parkból egy pár marék föld) fel kell kötni a falra és voala 2 m2 teraszból lett 10 m2 termőterület és még terasz is van+egyenletesen kap fényt.
- Minden tartalékot ossz ketté, mert ha kirabolnak, vagy fegyvert fognak rád és kényszerítenek, akkor egy nyílván való helyről vigyék el a cuccokat és a rejtett dugi készlet legalább megmarad. Pl padlás, rejtett zugok. Persze ez igen valószínű, de régen is „rejtett módban” helyezték el a spájzokat, így jó eséllyel csak a napi készletet vitték el. Rokonomnál is van ilyen, igaz keskeny, de senki se venné észre, főleg a régi burkolatnál volt jól elrejthető.

Bocsánat a terjengősségért, remélem ebben is találtok majd valami elmajszolni valót és talán egy jó beszélgetést generálhat.

Üdv: Gerpityu

@gerpityu: mag tároláshoz, a mennyezetről lelógatás, tökmagra, paprikára vonatkozik, a gabona nagy tömege (holdanként 1.3 q) érthetően lehetetlen
lenne.

Nálunk alapból van otthon liszt, cukor, étolaj, krumpli, tasakos leves, dió, víz (csapból kiengedve ballonokba+bolti ásvány víz), különböző konzervek, saját házi pálinka, némi sör és bor.
Valamennyi gyógyszer: fájdalomcsillapítók, állandó gyógyszereink, vitaminok, kötszerek. Szerintem, illetve tapasztalatom szerint (ismerősöknél), átlag magyar háztartásban ez így szokott lenni.
Emellett 1-2 hónapra elegendő tűzi fa, egyszerűbb munkákhoz szerszámok, szögek, csavarok, stb.
Van egy ásott kút is az udvarban. Íj, nyílvesszők (bolti és saját barkácsolású vesszők is), 630-as, csúzli 10-es és 12-es anyákkal, bozótvágó, kutya, macska. Íj, nyílpuska, csúzli, különböző kések+tőrök+kardok+bozótvágó: ez az amire egyszerű halandóként számíthatunk itt VIKTORIÁBAN!!! A legfontosabb: keresni kell hasonló gondolkodású társakat mert egyedül nincs semmi esély! Jön két arc (persze pont alszol,/wc-zel/öltözöl/vetkőzöl) 1-1 karóval és vége a dalnak.
Egyenlőre ennyi...

@Szabi91: IMA!!!

Bizony ,,a lövészárokban nincsenek ateisták!"

Másik: nem előre kell bevásárolni, hanem mindig egy konzervvel, vagy egy üveg vízzel, vagy egy kiló lisztel többet tenni a kosárba. Amíg ennyien isznak meg cigiznek, addig ne sírjanak, hogy nem tudnak cuccolni a trágya időkre!

Ámen!

630-as alatt a Slavia 630 légpuskámat értettem.
Nem nagy név, de elég erős, pontos, galambra, fácánra, sőt nyúlra is jó, és van vagy 4000 db golyóm hozzá.

Ennél többről miről is álmodhatnék....:)

Jó vicc ez a bejegyzés... :) Mi csak úgy élünk-éldegélünk, de egyszerre 300 kiló tönkölybúzát veszünk, 50 kiló búzadarát, olajat tízliteres nagyságrendben, 50-100 kiló barna rizst, kölest, sárgaborsót, stb. Mindehhez nem kell preppernek meg hasonlónak lenni, elég a józan paraszti ész, minthogy így fele- vagy harmadannyit kell ételre költeni, és a 6000 kcal adag is kijön 300 Ft alatt.

@Ódor Richárd:
Szia!

Én nagyon kezdő vagyok!!!
Minden jó tanácsnak, ötletnek örülök!
Ha van ilyesmid örömmel fogadom!
Köszönöm előre is!!!

Szia!

@stg44: Az eredeti blogbejegyzésre értettem - a hozzászólásokat még nem olvastam el egészen, hanem ahogy így átfutom, valóban "városi túlélő" attitűd a jellemző, tehát "a túlélés, ahogy azt egy városi lakos elképzelni". :)

A lényeg, hogy ha az ember nem akarja, hogy a gatyája rámenjen a felhalmozásra, sőt, ha egyenest jól akar kijönni belőle, akkor meg kell keresni a termelőket vagy első forgalmazókat. (Magro.hu, uzletiajanlatok.hu, neten böngészve stb.) Lisztre, búzadarára mindig a legközelebbi malomban bukkanhatunk a legolcsóbban, gabonafélék a termelőknél, egyéb szemes, mint sárgaborsó, lencse, stb. a forgalmazóknál szoktak előfordulni a legolcsóbban. Habár nem mind ad el magánszemélynek kis 100 kilós adagot, az ember meg nem mindig tud venni fél tonnát egyszerre... :) Az is jó megoldás, ha a bolti kis kiszerelések gyártóit keressük meg, de ezek gyakran az ország peremén helyezkednek el, ott van raktáruk, gyáruk, onnan adnak el - ha épp a közelben lakunk, szerencsénk van.