A 2000-es évek elején Ukrajna és Oroszország között elszámolási vita alakult ki az Európába tartó tranzitvezetékeken át szállított földgáz árát illetően. Az ukrán fél az árat sokallotta, míg az oroszok a vezetékek megcsapolásával vádolták a másik felet. Néhány kisebb leállást követően 2009 januárjában alakult ki a legsúlyosabb helyzet, amikor gyakorlatilag teljesen megszűnt a gázszállítás, ellátási gondokat okozva számos európai országban.
A leállás hatása Magyarországon és más közép-európai országokban
A Magyarországra küldött gáz szállítása január 6-án állt le, de már napokkal előtte is alacsonyabb nyomásról és kevesebb mennyiségről számoltak be a gázcégek. Még aznap este elrendelték az I., majd másnap már a II. kategóriájú gázkorlátozást, amely a nagy ipari fogyasztókat érintette, számos nagyüzem állt le kényszerből. A bajt tetézte, hogy Közép-Európában ekkor igen zord tél tombolt, akár -20 fokos hőmérséklettel. Január 8-ára már jelentősebb mennyiségű gáz érkezett Németországból Ausztrián át, ill. a stratégiai készletből is feloldottak némi tartalékot, amivel olyannyira sikerült mérsékelni a zavart, hogy még aznap eltörölték a II. kategóriájú korlátozást. A január 11-én aláírt megállapodás után Ukrajna és Oroszország rendezte a vitát, de a szállítás csaknem egy héttel később, 17-én indult csupán újra. A gázkorlátozás hatására számos nagyvállalat szüntette be ideiglenesen tevékenységét, köztük az esztergomi Suzuki vagy a gyulai Húskombinát is felfüggesztette a gyártást. Számos hőerőművet átállítottak a valamivel drágább olajalapú tüzelésre, hogy így termeljenek elektromos energiát.
Számos országban akadtak ellátási problémák amiatt, hogy nagymértékben (néhány helyen 100%-ban) függtek az orosz gáztól. A helyzet különösen rossz volt Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, Szlovákiában és Szerbiában is. Utóbbinak Magyarország biztosított valamennyi gázt, de Bosznia-Hercegovinában is lakások tízezrei maradtak fűtés nélkül tulajdonképpen néhány óra alatt. Szlovákiában újraindították az egy évvel korábban átmenetileg bezárt Buhunicei atomerőművet a megugró áramfelhasználás miatt. Az érintett országokban ellepték az emberek a bevásárlóközpontokat és órákon belül felvásárolták az összes alternatív fűtési megoldást, elsősorban az elektromos hősugárzókat, olajradiátorokat stb.-t.
Megoldások a hideg ellen
A legfontosabb lépésként először gondoskodjunk a saját testhőmérsékletünk állandó szintjének biztosításáról! Öltözzünk fel vastagon, melegen, szükség esetén bújjunk takaró alá - a lényeg, hogy megakadályozzuk a test kihűlését, azaz a hipotermiát. A hőleadás szempontjából kritikus testrészek a fej, nyak, hónalj és ágyék, mert ezek közvetlenül a maghőmérsékletet, azaz a test belső hőmérsékletét befolyásolják. Ezek betakarására fordítsunk külön figyelmet! Még vészhelyzet nélkül is minden évben számos ember meghal a saját otthonában kihűlés, gáz- és füstmérgezés miatt a tél folyamán. Ettől szélsőségesebb esetben, krízis idején a szám minden bizonnyal jelentősen emelkedne, így minden túlélő számára fontos a megfelelő ismeretek elsajátítása szükség esetére és elkezdeni az előkészületeket még időben.
Miután megbizonyosodtunk a testhőmérséklet biztosításáról (természetesen nem csak magunkra gondolva), öt lépésben foglalható össze a további teendők listája:
- Fűtőalkalmatosság beszerzése, vagy improvizálása
- Tüzelőanyag, fűtőanyag beszerzése
- Fűteni kívánt helyiség kiválasztása
- Veszélyelhárító rendszerek kialakítása, tesztelése és működtetése
- A fűtéskimaradás miatti további problémák kezelése
Az alternatív fűtés kiválasztása
Milyen fűtési rendszer áll rendelkezésedre, ami fával, szénnel, gázzal, olajjal, árammal működik? Talán akad valahol egy tartalék hősugárzó, egy kisebb kályha? Van esetleg kempingfőződ, ami megfelelne a célra? Ha van tüzelőanyag, a sütőt kinyitva is megfelelő "hősugárzót" improvizálhatunk belőle.
A kályhákat célszerű kéményhez csatlakoztatni. Sok régi épületben elzárták a kéményt más fűtési megoldások bevezetésekor, érdemes utánanézni otthonunkban mi a helyzet, szükség esetén megtisztítani a kéményt, hogy újra funkcionálhasson. Kályhacső segítségével magunk is csatlakoztathatjuk a sütőt a kéményhez, alkalmi kemencét varázsolva belőle. Már itt megemlíteném, hogy különösen fontos a tűz számára megfelelő szellőzést biztosítani, ill. a visszaszivárgó gázokra tekintettel lenni!
- A vészhelyzet során kialakított kályhánk esetén vegyük számításba a füstelvezető cső felmelegedését! Jobb híján ezen csövek kivezetését az ablakon át végzik el az emberek, de az ablakkeretben található fa, műanyag a hő miatt könnyen lángra kaphat. Távolítsunk el minden éghető anyagot a kályha közeléből, ha kell, vegyük le a függönyt, redőnyt is.
- Gázfűtésre kialakított kémények a legtöbb esetben nem megfelelőek hagyományos kályhák által keletkezett füst elvezetésére.
- A legtöbb gázfűtésű kazán nem alkalmas arra, hogy fát, szenet, papírt égessünk benne. Egy vegyestüzelésű kazánnal szükség esetén többlábon állhatunk.
A legkevésbé kívánatos az, ha alkalmi kályhát/tűzhelyet kell barkácsolnunk vagy más, nem kifejezetten fűtés céljára tervezett eszközzel hőt csiholnunk (pl. kempingfőzővel, grillsütővel stb.). Ha mégis erre lenne szükség, győződjünk meg róla, hogy megfelelő mennyiségű oxigént kap az eszköz és jól szellőző helyiségben üzemeltetjük azt. Az időjárás keménységétől függően más megoldások is lehetségesek, pl. kempingfűtővel (gáz vagy olaj alapú fűtőtest, ami nyílt láng nélkül melegít), ami egy szobát elviselhető hőmérsékleten tarthat. Egy lakóautó is menedéket nyújthat néhány ember számára, ha van benne valamilyen fűtőtest (ill. a széllel, csapadékkal szemben is jó megoldás lehet). Akár több család is átvészelhet kemény fagyokat a relatíve melegebb istállókban az állatok között. Utolsó lehetőségként az autó is megoldás lehet, bár a kis tér miatt nehezebb a szellőztetése, így veszélyes is lehet tűzgyújtáskor.
Rövidebb időszakra az ágy is megfelelő választás lehet. Használjunk bőven takarókat, pokrócokat a testhő csapdában tartására, két vagy több ember pedig az ágyat megosztva a hőmérséklet fenntartását segítheti elő. Különösen jól jöhet ez a megoldás kisgyermekek esetében, akik hamarabb kihűlnek a felnőtteknél.
Szintén érdemes megemlíteni a napfényt, ami megfelelő időjárási körülmények között valamelyest felmelegítheti a helyiséget.
Tüzelőanyagok beszerzése
Szinte minden éghető dolog felhasználható tüzelőanyagként: szén, kerozin, gázolaj, szalma, különböző faszármazékok, alkohol, faszén brikettek, ruhák, textilek, rongyok, papír stb. Tároljuk ezeket kézenfekvő helyen, de ne túl közel a tűzhöz! Különösen igaz ez a lobbanékony anyagokra, benzinre például. Kritikus helyzetben sok éghető anyagra tehetünk szert, ha feláldozzuk bútorainkat, a parkettát stb.
Melyik helyiséget érdemes fűteni?
Alapvetően a kandalló, tűzhely vagy a kéménynyílás fogja eldönteni a kérdést, tehát hogy hol tudunk majd konkrétan fűteni. Néhány másik szempont, amit figyelembevehetünk:
- Lehetőleg kisebb helyiséget válasszunk, mert könnyebben felfűthető. Kevesebb tüzelőanyagra lesz szükségünk így.
- Próbáljunk déli tájolású helyiségbe berendezkedni, amit a nap felmelegíthet valamelyest. Kerüljük a szeles oldalt! Lehetőség szerint kerüljük a túl nagy ablakkal, ajtóval ellátott helyiséget és azt, ami nincs, vagy kevésbé van szigetelve. Pl. egy belső fürdőszoba, kevés ablakfelülettel, kéménynyílással ideális megoldás lehet. Kemény hideg esetén a pincében valamivel melegebb lehet a föld hője miatt.
- A fűtött helyiséget különítsük el a ház több részétől: zárjuk az ajtókat, ablakokat, szükség esetén kartonpapírból, farostlemezből építsünk alkalmi falakat, a réseken befúvó huzatot pedig rongyokkal tömködjük be!
(inkább leírom itt mégegyszer: ne felejtsük el, hogy a tűzhelyünknek megfelelő szellőzés szükségeltetik - néhány centis rést áldozzunk be a friss levegő érdekében, mintsem megfulladjunk!) - Különösen éjszaka lehet fontos, hogy az ablakokat, ajtókat letakarjuk pokrócokkal, törölközőkkel, ágyneművel, zuhanyfüggönnyel stb.-vel.
Biztonság mindenekelőtt
Miután sikerült a közvetlen veszélyt elhárítani és biztosítani a saját testhőmérsékletünk szinten tartását, majd beüzemeltük az alkalmi fűtésünket, megfelelően szigeteltük lakóhelyünket a huzattól, álljunk meg egy pillanatra és gondolkodjunk el a lehetséges veszélyforrásokon! Ha bármilyen okból kifolyólag veszélyes lenne az alkalmi fűtésünk (különös tekintettel a tűzveszélyre), azonnal cselekedjünk és találjunk alternatív megoldást! Az elektromos kivételével minden más fűtőtestnek szüksége van megfelelő mennyiségű oxigénre a működéshez. Az égés során keletkező füstöt, gázokat biztonságosan el kell vezetni.
A fulladásos halál rendkívül könnyen bekövetkezhet egy nem megfelelően szellőztetett tűzhely alkalmazásakor, ami oxigénhiányhoz és a mérgező gázok felhalmozódásához vezethet. Nincs általános érvényű szabály ennek mértékéről (alkalmi fűtés esetére), de ha nem vagyunk biztosak a megfelelő szellőzésről, akkor inkább hagyjunk nyitva résnyire egy ablakot, ajtót - inkább legyen kicsit hidegebb, mint megfulladjunk...
"Hagyományos védelmi eszköz" lehet egy ember állandó jelenléte a tűznél, aki figyeli a lángot és szükség esetén értesíti a többieket, esetleg közbeavatkozik. A szénmonoxid felgyülemlésének jele a hirtelen álmosság, bágyadtság. Ha a tűz őrzője észleli magán a tüneteket, azonnal szellőztetni kell, ideiglenesen pedig el kell hagyni a helyiséget.
Ettől modernebb megoldás a füstérzékelők ill. szénmonoxid-riasztók beszerzése, melyek hangos sípolással jelzik a pirítós elkészültét a veszélyt. Ne felejtsünk el megfelelő mennyiségű elemet tartalékolni ezekhez (általában 9 voltos elemmel működnek). Szükségünk lehet még tűzoltókészülékre (pl. porraloltóra) tűz eloltásához, de megfelelhet a homok, só is a célra. Nagyobb méretű, vastag pokróccal csapkodva a tüzet is olthatunk. A helyi tűzoltóságon bővebb tájékoztatást is kaphatunk szakemberektől a megfelelő védelmi eszközök beszerzéséhez, és a tudnivalókról. Jegyezzük le a telefonszámukat szükség esetére! Végül pedig beszéljük meg a családunkkal, szomszédainkkal (különösen társasház esetén) a tűzvédelmi teendőket, szükség esetén készítsünk terveket - persze szakember segítségével.
Te mivel fűtesz most, milyen megoldásod van vész esetére?
forrás: wiki, Missouri Egyetem