HTML

Városi túlélő

Túlélési tippek, ötletek gyűjteménye városlakóknak, ha beütne a krach. Prepping - avagy felkészülten várni szokatlan helyzeteket.

A túlélők

Friss topikok

  • Irbisz: @Cuba-Libre: no igen, de ez csak stabil környezetben, "békeidőben" működőképes. A Covid és hatása... (2022.06.01. 14:33) Eközben az Auchanban...
  • katzor: kommunistanáci??? gondolkozz mielőbb leírsz valamit! hülyegyerek az egész családod az! (2022.05.01. 22:21) Prepperek, ti őrültek!
  • Almandin: Eléggé elsüllyedt ez a blog, de ma olvastam, hogy Ausztriában, Németországban milyen helyzet kezd ... (2021.11.07. 20:32) A legfontosabb túlélési technikák
  • Grego76: @prukker: nem bunker az, hanem u.n. tűztorony. Ebből figyelték a városi tűzeseteket. Szemben, a ge... (2021.04.20. 10:41) A kaméleon
  • pirított tücsök: "Fontos még, hogy legyen a háznál kézi gabonaőrlő! Ezzel lisztet tudsz őrölni. kb. 50-70.000 Ft. ,... (2021.02.24. 16:22) Vendégposzt: A felszerelésről

Túlélni a délszláv háborút

2012.09.23. 18:21 Martin Blake

Selco egy kisvárosi átlagember, akinek életét teljesen felforgatta a délszláv háború. Tapasztalatait először egy internetes fórumon osztotta meg, majd a nagy érdeklődés miatt végül egy nagyobb terjedelmű írásban összegezte. Ezt az írást fordítottam le magyarra, amit most közzéteszek ezen a blogon. Sok érdekességet tartogat az írás, úgyhogy nem is húzom tovább, innentől Selcóé a szó.

Bevezetés

selco.jpgA Balkánról származom, s mint sokan tudjátok, '92 és '95 között ez maga volt a földi pokol. Egy teljes évig kellett élnem és túlélnem egy 50-60 ezer lelket számláló kisvárosban áram, üzemanyag, csapvíz, élelmiszerellátás vagy bármilyen más termék nélkül, semmilyen törvény és kormány nem létezett. A város egy éven át volt bekerítve, elzárva a külvilágtól és az tényleg egy SHTF szituáció volt.

Nem volt szervezett hadsereg vagy rendőrség, ehelyett azok akiknek fegyvere volt, csoportokba verődve próbálták megvédeni házukat, családjukat. Néhányan közülünk jobban fel voltak készülve, de a legtöbb család csak néhány napra való tartalékkal rendelkezett, csak néhányunknak volt pisztolya vagy kalasnyikovja, amikor az egész elkezdődött.

Alig egy-két hónapon belül megjelentek az első szervezett rablóbandák, a kórházak úgy néztek ki, mint a hentesbolt, az egészségügyi alkalmazottak 80%-a nem ment be dolgozni, a rendőrség eltűnt.

Én a szerencsésebbek közé tartoztam, mert ekkoriban nagy volt a családom (15-en laktunk egy nagy házban, 5-6 pisztollyal, 3 kalasnyikovval), úgyhogy legtöbben közülünk túlélték a helyzetet.

Emlékszem, az USA légiereje 10 naponta ledobott némi segélyt a körbezárt városba, főleg élelmiszert, de ez nem volt elég. Néhány ház kertjében zöldséget termeltek, de a legtöbb helyen semmit.

3 hónappal később kezdtek el terjedni az első pletykák éhhalálról, halálra fagyott emberekről. Mi minden ajtót, ablakkeretet kiszaggattunk az elhagyatott házakból, én az összes bútoromat elégettem, hogy legyen fűtésem. Sokan meghaltak különböző fertőzésekben, főleg a szennyezett víz miatt (az én családomból ketten), esővizet ittunk, számos alkalommal ettem galambot és egyszer patkányt is. A pénz szart sem ért.

Cserekereskedelmet folytattunk a helyi feketepiacon, pl. egy szelet marhahúsért kaphattál több órára egy nőt (ami borzalmasan hangzik, de ez volt a valóság), emlékszem legtöbbjük kétségbeesett anyuka volt. Gyertyák, öngyújtók, antibiotikumok, üzemanyag, elemek, lőszer és természetesen étel - állatokként harcoltunk ezekért. Ebben a  helyzetben sok minden megváltozott, a legtöbb emberből szörnyeteg lett, borzalmas volt.

Az erő a számokban rejlett: ha egyedül voltál otthon, szinte biztosan kiraboltak és megöltek, bármennyire is fel voltál fegyverkezve. Mindegy, a háborúnak vége, köszönhetően Amerikának. De nem volt fontos, hogy melyik oldalnak volt igaza.

Csaknem 20 éve volt mindez, de higgyétek el, nekem olyan, mintha tegnap történt volna. Mindenre tisztán emlékszem és azt hiszem, sokat megtanultam akkoriban.

A feleségem és én most már jól fel vagyunk készülve, felfegyverkeztünk, tartalékoltunk és tanultunk. Mindegy, hogy mi fog történni, földrengés, háború, cunami vagy földönkívüliek támadása, a legfontosabb, hogy meg fog történni.

Tapasztalatom alapján a számokban rejlik az erő, egyedül nem lehet túlélni. Legyen a családtagjaiddal szoros a kapcsolat, válogasd meg barátaidat alaposan és készülj fel mindegyikükkel!

/a továbbiakban a fórumtársak kérdéseit, majd Selco válaszait olvashatjátok - szerk./

 

Kérdés: "Hogyan közlekedtél biztonsággal?"

A város egyfajta utcaközösségekre volt lebontva. A mi utcánkban (kb. 15-20 ház) őrjáratokat szerveztünk (5 fegyveres éjjelente), hogy szemmel tartsuk az ellenségeket és a bandákat.

Egymással kereskedtünk abban az utcában. Pár km-re onnan volt egy valamiféle szervezett piac is, de nagyon veszélyes volt oda eljutni. Csak éjszakánként volt nyitva (nappal a mesterlövészeké volt a terep), és nagyobb esélye volt annak, hogy kirabolnak, minthogy kereskedni tudjunk. Én összesen kétszer jártam ott, kizárólag akkor, amikor nagyon szükséges volt.

Autók szinte egyáltalán nem voltak, mert az utak törmelékkel és elhagyatott jármúvekkel voltak eltorlaszolva, az üzemanyag pedig kincset ért.

Ha mégis el kellett mennem valahova, akkor általában éjszaka mentem, sohasem egyedül, de sohasem nagyobb csoportokban. 2-3 férfi, alaposan felfegyverezve, gyorsan haladva, mindig árnyékban haladva, a törmeléken, torlaszokon átvágva, mindig rejtőzködve, de sohasem a nyílt utcán. Nem volt külvárosunk, nem voltak tanyák, mert ezeket bevette az ellenség addigra. Körbe voltunk kerítve, a városon belül pedig nem tudhattuk ki az ellenség és ki nem.

Igen, szervezett bűnözők járták az utcákat, 10-15 ember, néha akár 50-en is, de azért voltak rendes emberek is, apák, nagyapák, mint te és én, akik öltek és raboltak. Nem igazán volt jó és rossz oldal, mindannyian szürkék voltunk és készek bármire.

"Mi volt a helyzet a fával? Úgy tűnik, hogy a városod körül rengeteg erdő van, miért kellett elégetni a bútoraidat és az ajtókat?"

A környéken tényleg sok az erdő, de a városrész ahol éltem, inkább sziklás-bokros részen feküdt. Másrészt nagyon közel volt az ellenség, ezért nem lehetett eljutni az erdős részekig. Volt néhány fa a városban, a parkokban, gyümölcsfák stb., de több volt az épület a környéken. Hidd el, amikor nincs áram, hogy fűthess és főzhess, nagyon gyorsan elég az összes fa! Miután minden fa eltűnt, következnek a bútorok, a parketta, az ajtók (és ezek is nagyon gyorsan elégnek...).

"Te felkészültél előtte? Milyen tudásra, ismeretekre volt szükséged?"

Azt használtuk, amink volt. Nem voltunk felkészülve a helyzetre, nem tudtunk semmit a preppingről. Úgyhogy képzelheted, sok dologban visszarepültünk a kőkorszakba - szinte mindenben.

Mindent felhasználtunk, például nekem volt egy gáztűzhelyem és gázpalackom. Nem használtam ezeket fűtésre vagy főzésre, mert annyira értékesek voltak. Helyette az egyik barátommal átalakítottuk a palackot és utántölthető öngyújtókat töltögettünk újra a gázból. Ezek az öngyújtók kisebb vagyont értek akkoriban. Röviden: ha valaki jött, hogy utántöltsem az öngyújtóját, akkor mindig kaptam valamit érte cserébe: egy gyertyát, egy doboz konzervet, amit tudott ajánlani.

Egy másik példa, én akkoriban az egészségügyben dolgoztam. Ezt a tudást cserélhettem árura. Igen, tanulj és képezd magad, mert kincset érhet az, ha meg tudsz valamit javítani. Minden készlet elfogy előbb-utóbb, de a tudásoddal élelmiszerhez juthatsz. Úgy értem, tanulj megjavítani valamit (pl. cipőket vagy akármit amit tudsz). A szomszédom valamilyen olajat állított elő, amit olajlámpákban lehetett használni. Soha nem éhezett, de még nekem sem mondta meg, honnan származik az az olaj. Szerintem a hátsó kertjében lévő fát és valamennyi benzint használt fel az előállításhoz.

A lényeg, hogy képezd magad! Az embereknek mindig kell valaki, aki segít megjavítani dolgokat. Ez nem egy túlélőfilm volt, hanem az undorító valóság, azt tettük amit kellett, hogy túléljük.

"Kire támaszkodhattál leginkább?"

Az én csoportom a vér szerinti családom a volt (nagybáty, nagymama stb.). Az utcában és a város más részein voltak még ismerőseim, de a legjobb barátaim a családom volt. Soha nem fogadok be idegent ebbe a kis közösségbe.

"Ha lenne rá három hónapod, hogy felkészülj, mit tennél?"

Ha lenne három hónapom? Elmenekülnék a tengeren túlra! Jó, csak viccelek.

food storage 1.jpgMa már tisztában vagyok vele, hogy milyen hamar rosszra fordulhatnak a dolgok, úgyhogy tartalékoltam élelmiszert, tisztálkodószereket, üzemanyagot, tüzelőanyagot stb. kb. 6 hónapra elegendőt. Megfelelő biztonsági berendezéseim vannak a lakásomban és van egy kisebb házam vidéken, pár km-re a lakásomtól. Abban a házban is van 6 hónapra elegendő tartalékom. Az a falu egy kis közösség, nagyrészt a családtagjaim és nekik is ugyanennyi tartalékuk van (tanultak a háborúból). Négyféle fegyverem van, egyenként mintegy 2000 lőszerrel (részleteket sajnos nem mondhatok erről). Ahhoz a házamhoz egy nagy kert is tartozik, tudok kertészkedni is szükség esetén.

Úgy érzem, ma már megneszelem a bajt. Amikor mindenki azt mondogatja, hogy majd minden rendben lesz, akkor valahogy megérzi az ember, hogy valójában minden a darabjaira fog hullani.

Szerintem ma már erős vagyok ahhoz, hogy bármit megtegyek a családom túlélése érdekében, mert ha beüt a krach, akkor néhány csúnya dolgot is meg kell tenni a gyerekeid miatt. Nem kell hősnek lenni, de valahogy túl kell élni a helyzetet neked és a családodnak.

A magányos túlélőknek nincs esélyük (OK, ez az én véleményem csak), bármennyire is felkészült és felfegyverzett legyen az illető. Sok ilyet láttam meghalni. Családok vagy közeli barátok csoportjai elegendő tartalékkal és különböző szaktudással, szerintem ez a legjobb megoldás.

"Mit tartalékoljunk?"

/itt sok más kérdésre is egyben válaszolt - szerk./

Attól függ, gondolom nem jó csak egyfajta dolgot tartalékolni, hacsak nem rablók vagyunk. Akkor elég néhány fegyver és rengeteg lőszer.

Szerintem a fegyverek mellett, a tisztálkodószereken és különböző energiaforrásokon (elemek stb.) kívül érdemes apróbb tárgyakat beszerezni, amit aztán elcserélhetünk: zsebkést, öngyújtót, tűzkövet.

Emellett még nagyon sok alkoholt, olyat, ami sok ideig eláll, mint pl. a whisky. Mindegy milyen fajta, lehet a legolcsóbb is, de ezek nagyon jól jönnek a csereberénél ínséges időkben.

A tisztálkodás hiánya miatt sok ember meghalt, láttam olyat is.

Rengeteg olyan egyszerű dologra lesz szükséged, mint pl. a szemeteszsák. Nagyon sok dologra használható, sok kell majd belőle, ahogy ragasztószalagból is rengeteg!

Fegyverből törekedjünk az egyszerűségre. Én egy Glock 45-öst hordok magamnál, amit szeretek, de mivel nem egy gyakori típus, ezért van két orosz 7.62-es TT-m is, mert szinte mindenkinek olyan van és rengeteg lőszer áll rendelkezésre. Én személy szerint nem rajongok a kalasnyikovért, de itt szinte minden harmadik házban van egy belőle, szóval...

A háború idején négy nagy műanyagtartályba gyűjtöttem az esővizet a tetőről, amit aztán felforraltam a fertőtlenítés végett. Van egy folyó is a városban, de nagyon szennyezett volt akkoriban, bár ha nincs más választás...

Gondolom attól is függ, hogy milyen messzire kell elmenned a túlélés érdekében, de fel kell készülni arra, hogy jónéhány undorító dolgot kell majd megtenned.

Óh, még valami: megváltoztatta a gondolkodásomat, az életről kialakított képemet. Ma már tudom, hogy rossz dolgok megtörténhetnek, de ami ennél is fontosabb: ma már nem hiszek semmilyen kormánynak, egyáltalán. Amikor a tőlük telhető legtöbbet megteszik annak érdekében, hogy elhitessék veled: minden rendben, akkor biztos lehetsz benne, hogy valami rossz történik. Ne csak higgy, járj utána!

A higiéniáról, műanyag vagy papírpoharak, tányérok, ezekből rengeteg kellett, állandóan hiánycikk volt. Véleményem szerint a higiéniai termékek talán még az élelmiszernél is fontosabbak. Lőhetsz galambot, a nagymama talán ismeri a gyógynövényeket a közeli tisztáson, de sosem lőhetsz vagy gyűjthetsz magadnak kézfertőtlenítőt.

Víztisztító tabletták és mindenféle tisztítószer, fertőtlenítőszerek, rengeteg szappan, eldobható kesztyűk és maszkok stb. Érdemes elvégezni egy elsősegély-tanfolyamot, hogyan lássunk el kisebb sérüléseket, égéseket, vagy akár lőfegyver okozta sebeket. Nincsenek kórházak és ha még találnál is egy orvost, aki ellát, nem lesz neki se felszerelése, vagy nem tudsz mivel fizetni érte.

Tanuld meg, hogy mikor van szükség antibiotikumra és szerezz be elegendőt! Hidd el, megfelelő ismeretekkel és elegendő gyógyszerrel "gazdag lehetsz".

Kisállatok? Hm, nekem nincs és nem láttam sokat belőlük a háború idején, talán megették őket? Nem tudom, valószínű.

Kis család, hm, nem a legjobb megoldás, általában a kisebb családok összeköltöznek a legnagyobb házba és együtt maradnak (nálunk is így volt). Kisebb családok vagy egyedül élők városban nem a legesélyesebbek SHTF esetén, talán a vadonban (de ilyen tapasztalatom nincs). Még ha meg is húzod magad, csendben az erdő mélyén sok tartalékkal, előbb-utóbb rádbukkan egy csoport, neked meg legfeljebb egy-két fegyvered van - nehéz ügy. Egyetértek azzal, hogy csendben meghúzzuk magunkat, a feltűnést kerülve, de ha jön egy nagyon banda, akkor több emberre és fegyverre lesz szükséged, a legjobb választás pedig a családod lesz.

A közlekedésről: ahogy már írtam, lehetőleg mindig csak éjjel, sohasem egyedül, 2-3 fős csoportban, gyorsan haladva, feltűnést kerülve, elvegyülve a tömegben. Ha a legtöbb ember kétségbeesett, koszos és szegény, akkor neked is így kell kinézned és viselkedned. Nincs rá semmi szükség, hogy mindenki tudjon a fegyvereidről, élelmiszeredről, tiszta ruháidról otthon. Viselkedj és öltözz úgy, ahogy minden ember!

"Segített valamennyit az arany és ezüst, hogyan szerezted be az alkoholt és mást?"

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem most rengeteg alkohol van tartalékban. A háború elején egy tank kilőtte a közeli szeszgyár falát és kb. 500 liter rakiát (népszerű pálinkaszerű ital a Balkánon - szerk.) hoztunk el onnan. Ez nagyszerű dolog volt, az emberek sokat isznak háborúban, gondolom a kilátástalanság miatt, de fertőtlenítésre is lehet használni.

Az aranyról és ezüstről, igen, én akkoriban minden ékszerünket lőszerre cseréltem, de sokat nem ért maga a fém.

"Mi történt az elhunytakkal? Honnan szereztek az emberek tüzelőanyagot?"

sarajevograve.jpgNos, bárki aki meghalt vagy megölték abban az időszakban, nem lett rendesen eltemetve.

Az emberek minden rendelkezésre álló földdarabot felhasználtak a célra, közel a házhoz, sokszor a saját kertben. 2-3 park átalakult temetővé, majd a háború után exhumálták a testeket és végső nyugalomra helyezték őket. Tudomásom szerint nem égettek el holttesteket, semmi ilyenről nem hallottam.

Óh, egy sokkal érdekesebb dolog a tűzzel kapcsolatban: néhány ember kilométereket gyalogolt az éjjel kellős közepén, hogy tüzet találjanak, majd egy égő fadarabbal a kezükben "vitték haza", hogy aztán begyújtsanak vagy főzzenek. Az öngyújtók és gyufák ritkaságszámba mentek és a legtöbb embernek nem volt annyi tüzelőanyaga, hogy folyton éghessen a láng. A legtöbb embernek egy folyamatos keresgélést jelentett az az időszak: élelmiszert, tüzet, fát, lőszert...

"Értékes volt a só?"

Igen, értékes, de nem annyira. A kávé és cigaretta többet ért.

"Mi a helyzet a cigarettával?"

Ahogy említettem már, alkoholból viszonylag sok volt, szinte bármire elcserélhettem gond nélkül. Szerintem akkoriban tízszer annyi alkohol fogyott, mint normális esetben, mert tisztításra, fertőtlenítésre is azt használták.

Másik oldalról nézve jó ötletet adtál. Ha van rá pénzed és helyed, akkor jó megoldás cigarettát, gyertyát és elemeket tartalékolni, amit aztán élelmiszerre cserélhetsz.

Azelőtt nem voltam prepper, nem volt időnk felkészülni. Néhány nappal a SHTF előtt még azt nyilatkozták a politikusok a tévében, hogy minden a legnagyobb rendben van. Amikor összedőlt a világ, akkor abból éltünk, amink volt.

"Mesélj többet a főzésről és az elérhető ételekről! Nem aggódtál amiatt, hogy az illatok odacsábíthatnak másokat is?"

A SHTF előtt árammal fűtöttem és főztem, ezért a krach után elcseréltem néhány holmimat egy öreg fakályhára. Betettem a konyhába, a kályhacsövet pedig egy falon át fúrt lyukon vezettem ki. Ezt használtam főzésre és fűtésre is.

Nyáron a hátsókertben főztem (téglakerítés körben, szerencsére).

Az étel illatáról: hm, ha elképzelem a helyzetet, ahol nincs áram, nincs csapvíz, csatorna hónapok óta, bomló testek az elhagyatott házakban, mocsok és szeméthegyek mindenhol, hidd el, nehéz bármilyen finom illatot érezni. Nem olyan volt, mint a filmekben, minden undorító, koszos és bödös volt.

Akadt néhány gond a főzéssel, de csak néhány. Mint korábban már mondtam, ha van elegendő ember, fegyver és akarat, akkor a legtöbb problémát meg lehet oldani.

Többnyire egyszerű tésztákat ettem, helyi növényekkel (ami nem igényelt túl sok sütést és olajat), és persze bármit megettem, amit be lehetett szerezni. A rizs pl. nagyon jó volt, mert kevés tüzelőanyag kellett hozzá. Azt hiszem szerencsés voltam, csak néhányszor fordult elő, hogy érdekes dolgokat, pl. galambot kellett ennem. Mindig volt valami, amit elcserélhettem, szerintem ez mentett meg, meg a fegyverek persze.

"Miért volt biztonságosabb éjjel közlekedni?"

sarajevo.jpgNappal alig voltak az utcán, mert egyrészt közel volt a frontvonal, másrészt mesterlövészek uralták a terepet. Úgyhogy bármi elintéznivalód volt, vagy valamit be kellett szerezni (pl. tüzelőanyagot: nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos volt!), akkor éjjel kellett menni. Nagyon fontos a friss információk beszerzése is, ekkoriban sokan meghaltak emiatt (mert el kellett hagyni otthonukat). Ne feledd, nem volt se újság, se tévé, se rádió, semmi, egyedül a pletykák terjedtek.

"Miért kellett egyáltalán kimenni éjjel?"

Otthon maradhatsz és megfagysz, éhenhalsz, vagy valamilyen fertőzésbe halsz bele. Vagy az életed kockáztatásával kimész és beszerzed ami kell.

"Hogyan kezelted a helyzetet, ha rádtámadt egy nagyobb banda?"

Engem csak a saját házam érdekelt. Körben téglafal volt, rengeteg fegyverrel rendelkeztünk, nem részletezném tovább. Már említettem a szomszédokból verbuvált védőszolgálatot, ami jól szervezett volt és távoltartotta a bandákat. Rengeteg lövöldözés volt, az biztos. Az elején nem volt sok fegyverem, csak egy világháborús pisztoly és egy puska, talán 100 lőszerrel, később pedig elcseréltem pár dolgot jobb fegyverekre. Emlékszem, egyszer egy autóakkumulátort adtam két puskáért. Na meg persze rengeteg lőszer kellett.

"Hogyan döntötted el, ki az ellenség és ki az, akiben megbízhatsz?"

A legtöbbször nem tudod megállapítani, hogy ki az ellenség vagy a barát, ez alól egyedül a családom és néhány barát a kivétel. De ha a barátodnak a gyereke és a te életed között kell választania, képzelheted ki fogja a rövidebbet húzni.

"Honnan szereztél tudomást a cserélhető tárgyakról, hogyan zajlott a kereskedés?"

A szóbeszéd alapján. Ha valaki azt mondta, hogy néhány házzal arrébb egy fickónak van néhány doboz konzerve amit elcserélne pl. lőszerre, akkor elmentem megkérdezni, mindig úton voltam keresni valamit. Ugyanígy, néhány ember a mi utcánkba is eljött kereskedni. Késő éjjel volt valamilyen piac a közeli sportcsarnok romjai között, de nagyon veszélyes volt odamenni, mert nem volt semmilyen biztonsági felügyelet.

"Hogyan barikádoztad el a házad, milyen biztonsági rendszerek védtek?"

Elég primitív módon, egyszerű téglafal a ház körül, homokzsákok az ablakban, ajtókban. Ezeket mindennel befedtük, amivel tudtuk: nagyobb fémtárgyakkal, kövekkel. A házon belül csak néhány lőrést hagytunk az "ablakokon". 5 fő mindig készen állt a harcra, egy ember pedig mindig az utcán őrködött, elrejtőzve.

"Hogyan kerülted el a mesterlövészeket? Mit lehet tenni ellenük?"

A legegyszerűbb, ha nappal nem közlekedik az ember, hanem otthon marad. Kevés mesterlövész volt, aki éjjel "dolgozott", de még éjjel sem merészkedtünk a nyílt utcára. Mindig kerestünk egy egérutat, törmelékeken keresztül, csöndben és gyorsan haladva.

"Mi volt a helyzet a vécézéssel? Hova mentél ki? Mivel törölted ki a feneked? Elnézést a kérdésért, de mindig ezen gondolkodtam, hogy ilyen helyzetben hogyan oldják meg ezt az emberek?"

Volt egy lapátunk és bármilyen közeli földdarab a ház körül megfelelő volt a célra, ami undorítóan hangzik, mert az is volt. Mosásra esővizet használtunk, néha lementünk a folyóra (de legtöbbször ez veszélyes volt). Többnyire nem volt vécépapírunk, ha sikerült is szerezni, akkoris csak cserével. Végig nagyon rossz volt a helyzet.

Ha adhatok egy tanácsot: először fegyvert és lőszereket szerezz be, minél többet. Ezután jöhet minden más a pénztárcádtól függően. Ha valamit elfelejtettél, nincs gond, mert mindig lesz valaki, akivel cserélhetsz. De ha nincs fegyvered, akkor nem fogsz tudni eljutni a piacra. Az első időszakban eltűnnek a gyengék, a többi harcolni fog.

Törekedj az apróbb dolgok beszerzésére, öngyújtóra, gyertyákra, tűzkövekre. Jó dolog, ha van egy áramfejlesztőd, de szerintem jobb ötlet ehelyett ezer öngyújtót venni. Az áramfejlesztő egy egész hadsereget fog vonzani, és üzemanyag sem lesz hozzá. Ezer öngyújtó nem foglal sok helyet, olcsó és bármire elcserélhető. Egy igazi SHTF helyzet teljesen átalakítja a gondolkodásmódodat, nehéz elmagyarázni, ezért mondok ennyi példát.

"Milyen egészségügyi ellátásban részesültek azok, akik megsérültek?"

A legtöbb seb lőtt seb volt, ami megfelelő kezelés hiányában legtöbbször halált jelentett. Az emberek mintegy 30%-a éli túl a lövést. Nagyon sokan haltak meg a sebek elfertőződése miatt. Nekem 3-4 kezelésre elegendő antibiotikumom volt, persze csak a saját családom részére.

bosnian-war-destruction.jpgEgyszerű dolgok tizedelték az embereket, mint pl. a hasmenés, ami megfelelő folyadékutánpótlás és gyógyszer nélkül néhány nap alatt halált okozhat (különösen gyerekeknél). Rengeteg gombás bőrfertőzés és ételmérgezéses eset volt, de tenni ellene nem lehetett szinte semmit. Alapvetően helyi gyógynövényekkel gyógyítottunk és ha megsebesült valakit, rakiát tettünk rá, amíg antibiotikumot nem találtunk. Én viszonylag jó voltam a sürgősségi eseteket tekintve, sebek ellátásában stb. Hogy mit tanultam ebből?

Hogy sok dolgot érdemes megtanulni még időben. Nézz utána az interneten, menj tanfolyamokra, elsősegélyre például. SHTF helyzetben minden megváltozik. Érdemes megtanulni, hogyan szúrjuk be az intravénás injekciót, mikor és milyen gyógyszert kell használni. Szerezzünk be tetanusz elleni oltást, kígyóméreg elleni szert, adrenalint (allergiás esetekre) stb. Nem nehéz megtanulni, hogyan kell használni ezeket.

Tisztázzunk valamit. Természetesen a való világban semmi ilyet nem csinálhat az ember, ha nincs megfelelő végzettsége hozzá (pl. orvosok, nővérek). SHTF szituációban viszont senki nem fogja elkérni a papírokat. Érdemes megtanulni pár dolgot és megfelelő egészségügyi csomagot összeállítani magunknak.

"A helyi pénz ért még valamit? Lehetett használni vásárlásra?"

Nem, nem igazán. Néha külföldi valutával fizettünk (dollárral vagy német márkával), de a váltási arány elképesztő volt. Például egy doboz babkonzerv 30-40 dollárba került (ami normális esetben talán csak 50 cent?). Gondolom valakinek volt feketepiaci kapcsolata és jó üzletet csinált ebből. De ez ritka volt, többnyire egymással cseréltek az emberek. A helyi pénz néhány hét, talán néhány hónap alatt teljesen összeomlott.

"Milyen volt a biztonság általában?"

Nagyon primitív volt ez is, hiszen erre sem készült fel senki. Az ablakok kitörve, helyettük homokzsákok és kövek mindenhol, a tetők megrongálódtak az ágyúzás miatt. Én minden este eltorlaszoltam a bejáratot törmelékkel és egy létrával közlekedtem a kerítésen át. Amikor hazaértem, akkor kiabáltam a bent lévőknek, akik odahozták a létrát és így tudtam bemenni.

Talán furán hangzik, de a legbiztonságosabb házakat törték fel először. Volt jónéhány szép ház a szomszédságban, magas téglakerítéssel, kutyával, riasztóval, acélráccsal az ablakokon stb. Sejtheted, mi történt: a rablóbandák első célpontjai ezek voltak.

Szóval a biztonság egy fontos dolog, de ne csináld feltűnően! Az én lakásajtóm acélból készült, de csak azért, hogy egy rövid ideig biztonságot tudjon nyújtani. Ezután elhagyom az épületet, hogy egy nagyobb fegyveres csoporthoz csatlakozzam vidéken (családhoz, barátokhoz).

Az én esetemben a migráció nem történhetett meg, mert annyira gyorsan történtek az események: az ellenséges csapatok körbezárták a várost és kész, semmilyen úton nem lehetett elmenekülni. De hallottam, hogy vidéken valamivel jobb volt a helyzet, mert volt földjük, kukoricájuk, búzájuk, gyümölcsfáik stb. Rossz volt ugyan, de mégis egy kicsivel jobb a városiakénál. Egy dolog biztos, ha lett volna kiút, akkor használtuk volna - de nem volt.

"Mi volt a helyzet a bankokkal, üzletekkel?"

A teljes pénzügyi rendszer összeomlott, egy évig se bank, se kölcsön, se hitelkártya nem volt. Bonyolult kérdés, hiszen van, aki még most, csaknem 20 évvel később is pereskedik az Európai Bíróságon a pénzéért a bankokkal. A bankok átalakultak, más fizetőeszközt használunk, a nevüket többször is megváltoztatták, hiperinfláció köszöntött be, eltűntek papírok stb...

Sok probléma adódott az ingatlanok tulajdonjoga miatt. Az apámnak volt például egy lakása, amit a háború miatt el kellett hagynia. A háború befejeztével négy évig kellett bíróságra járnia, hogy bizonyítsa, tényleg övé a lakás (nem volt elég papírja róla, mert attól fontosabb dolgokat vitt csak magával). Másrészről a háború idején egyszerűen csak beköltöztek az emberek az üresen álló házakba.

Korábban már említettem a vidéki településeket. Abban az időszakban alig volt mozdítható jármű. Emlékszem egy tank és egy Lada Niva párosról a frontvonalról. A Lada tetejét levágták és egy gépfegyvert hegesztettek rá. Csak akkor mozdultak meg, amikor lőni kellett, többnyire lerombolt házak mögött parkoltak. A civil lakosság számára gyakorlatilag nem volt közlekedés, az utakat törmelék borította, nem volt biztonságos rajtuk haladni és az üzemanyag is drága volt.

Hogy ne keltsenek feltűnést, az emberek nagy figyelmet szenteltek az öltözködésre. Városon belül nem volt érdemes jól kinézni, mert rögtön értékes célponttá vált az ember. Nem volt érdemes a legjobb fegyvert beszerezni, mert lőszert alig lehetett hozzá kapni (és szintén feltűnő).

Mondjuk úgy, hogy ha holnap lenne a SHTF, mindent meg fogok próbálni, hogy úgy nézzek ki, mint bárki más az utcán. Ha mindenki retteg, kétségbeesett, zavart és esetleg sikít, akkor én is azt fogom tenni. Semmi csicsás dolgot nem fogok hordani, hogy azzal kiabáljam a nagyvilágba: "Gyertek rablók és vegyétek el tőlem!". Csendben, feltűnés nélkül fogok maradni, megfelelően felfegyverezve és felkészülten fogom várni, hogy mik a lehetőségeim. Ha teljesen el is kell menekülnöm, egyetlen éjszaka alatt megtehetem a bátyámmal és a barátaimmal. Talán nevetségesen hangzik, de soha senkinek ne mutasd meg a felszerelésedet a családodon kívül!

Bármilyen biztonságos is a házad, bármilyen jó is a fegyvered, ha azt látják az emberek, hogy téged érdemes kirabolni, akkor ki is fognak. Légy unalmas! Ez csak az én véleményem, talán nem minden esetben a legjobb megoldás.

Néhány szó még az üzletek és benzinkutak kirablásáról. Annyira gyorsan és hirtelen történt az egész, hogy mire a lövöldözés egyáltalán elkezdődött, már minden üres volt. Törekedtek ugyan a biztonságra a szervek, de néhány hét alatt darabjaira hullott az egész.

Eddig tartott Selco beszámolója, az eredeti verziót a http://shtfschool.com/  oldalon lehet olvasni.

Várom a kommenteket, véleményeket (ha valamit elgépeltem, vagy hülyén fogalmaztam, azt is lehet)!

25 komment

Címkék: háború délszláv túlélés balkán selco

A bejegyzés trackback címe:

https://varositulelo.blog.hu/api/trackback/id/tr134797410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

shwarcz bácsi 2012.09.23. 19:48:43

Nagyon jó a poszt. Rendszeresen olvasom a blogodat.
Nagyon korrekt, hogy ilyen szinten kiszolgalod az olvasóidat! Köszönjük !!!
A magam részéről, ez egy rendkívül hasznos, és életszagú beszámoló. Ahogy beszámolóban is említi, mindegy mikor, de úgyis megfog történni.
Ilyenkor tényleg borul, minden elmélet és gyakorlat.
És ugye, ez a helyzet egy szomszéd országban történt.
Szóval érdemes komolyan venni a leírtakat!
Meg egy dolog, ahogy a beszámolóban is említik, a gyógynövények. Rendkívül szeles a felhasználási celterületük. Nagyon megéri foglalkozni velük!

Szemekbe zárt titkok 2012.09.23. 22:13:18

Nekem úgy tűnik, mintha a szomszédban történtekről szándékosan hallgatna a média.
3-4 évvel ezelőtt egy északi, tán dán filmben találkoztam először olyan borzalommal, ami a délszláv háborúban esett meg.
A legtöbb ember Magyarországon csak annyit tud, hogy háború volt, és hogy volt népírtás. De a mindennapokról, a tényleges helyzetről nem készült pl. széleskörben bemutatott film, amiből egyáltalán sejtésünk lehetne mi zajlott néhány száz kilométerre az otthonaiktól.
Hiányt pótoltál, hogy ezt az írást közzétetted itt!

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2012.09.24. 09:17:05

Selco beszámolójában nagyon hangsúlyos a cserekereskedelem. Az öngyújtó új ötlet, eddig csak italra, cigarettára, zsilettpengére, csokoládéra és meleg ruhára/cipőre gondoltam - na meg kis tömegű aranytárgyakra, gyűrűk, fülbevalók stb.

Na meg a papírtányér - álmomban nem gondoltam volna, hogy fontos lehet.

Szemekbe zárt titkok 2012.09.25. 17:28:13

Lehet valahol kapni öngyújtó töltőt?

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2012.09.25. 17:48:37

@Szemekbe zárt titkok: Amikor még dohányoztam, akkor trafikokban találkoztam ilyenekkel.

Szemekbe zárt titkok 2012.09.27. 17:05:19

@Martin Blake: Még nem találtam, de rajta vagyok az ügyön!:)

zsolti300 2012.09.27. 18:45:06

@zsolti300: Bocsánat,most vettem észre hogy csak rendelésre! Akkor itt egy másik:)www.cq-73.hu/termekek/15393_remo_huvely_tolto_piros/5719

Almandin 2012.09.28. 22:06:43

@Szemekbe zárt titkok: Készült. Akkoriban a Panoráma című külpolitikai műsor gyakran foglalkozott az ottaniak mindennapi életével.

Szemekbe zárt titkok 2012.11.08. 22:22:10

www.youtube.com/watch?feature=related&v=SxHSDF-oHoE&gl=HU

Egy film.. amiben a főhős története a háborúhoz kapcsolódik...
A szavak titkos élete.

Tblog 2012.12.01. 02:02:17

"hogy elhitessék veled: minden rendben, akkor biztos lehetsz benne, hogy valami rossz történik"

Hol hallottam én ezeket a dolgokat?

"Két hét alatt rendet tettünk." "A magyar gazdaság nagyon jó, Pannon Puma vagyunk". "Minket irigyel egész nyugat Európa." "nincs bűnözés, azt már visszaszorítottuk".

Tblog 2012.12.01. 02:35:17

"először fegyvert és lőszereket szerezz be, minél többet. Ezután jöhet minden más"

Érdekes hogy az argentin államcsődös pont az ellenkezőjét javasolta. Ott az étel és az víz volt az első és a fegyver plusz lőszerek csak harmadikként voltak a listán.

Hogy mi lehet a legfontosabb, az a szituációtól függ.

ideologia · http://ideologia.blog.hu 2013.01.07. 12:13:00

De ha a horvat helyzet fele tolodunk, honnan szerzunk fegyvrt?!
Akinek van, nem fogja odaadni... Ahol tarolnak sokat belole, oda nem fognak beengedni....
Mi a megoldas?

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2013.01.07. 20:39:27

@ideologia: Nem egyszerű a válasz, de általában háborús helyzetben lazul a rendvédelem, közigazgatás, meg minden állami szerv, ami felügyeli - pl. a fegyvereket is. Ha kevesebb határőr dolgozik például, vagy korrumpálódnak, akkor hamar be fog jutni mindenféle fegyver is. Persze ez némi időbe telik, dehát ez van, addig el kell kerülni a bajt valahogy. :/

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2013.01.07. 20:42:52

@Martin Blake: Meg hát ugye, fel lehet készülni valamilyen szinten ebből is, ha nincs engedélye fegyverre az embernek, még akkor is beszerezhet vadászcsúzlit, íjat, hasonlókat. Bár lőfegyver ellen nem sokat érnek nyilván, de legalább a fegyvertelen betolakodókat móresre lehet tanítani vele, ami egy fokkal még mindig jobb a semminél. Ezen felül az önvédelmi tanfolyamok is segíthetnek a reflexek, állóképesség, meg persze az izmok fejlesztésében, ha "pofozkodásra" kerülne sor.

Thyb 2014.01.09. 17:04:45

Az alkoholt szabadrablással be tudják majd szerezni a nagyboltokhoz közeli lakók, de nem vagyok benne biztos, hogy ez a legjobb megoldás. A ciginek az ára már ma is az egekben van, s az sokkal jobban fog fogyni, bár a jelen trafik szigorítások mellett, azokat hamarabb fogja kiüríteni a saját tulaj. Aki rám hallgat, az megpróbál vágott dohányból felhalmozni 5-10 kg-ot. Ezt vákumcsomagolással le kell fóliázni, és akkor hosszabban eláll. Nem lesz filteres hűzni, így boltban inkább cigaretta papirt kell vásárolni. Annak már nem olyan húzós az ára és jóval kevesebb helyet foglal, vagyis kevésbé feltűnő. annak aki nem jártas a cigaretta sodrásban, ajánlom, hogy szerezzen be 3-4 kézi cigaretta sodró gépet, amely aranyat fog érni.
Tudom, mert én tudtam anno sodorni a többiekkel ellentétben. Szabhatsz árat a dohányra, a papirra s felárral a sodort cigarettára is.

Thyb 2014.01.09. 17:22:36

Most már elég olcsón lehet instant leveseket kapni ( ami akkoriban nem volt sok). Mindenkinek azt ajánlom, hogy inkább esbit kockát halmozzon fel. Ez a katonai főző szett része. Persze ez sok meleget nem fog adni, de a fűtést nem kell 100-on járatni, hogy a viz felforrjon amire a fertőtlenítéshez szükség lesz. A viztisztitó tabletta nehéz dolog, de aranyat ér. ez klór tartalmú cucc, amit ha beledobsz a pocsolyába azt is meg tisztítja. Senki ne reménykedjen az esővízben. Mivel mindenki fával és más dolgokkal fog tüzelni,. olyan koszos lesz az ég mint Angliában az ipari forradalom idején. Amikor mindenki az alkoholt fogja lopni, akkor te termelj be szénsav mentes ásványvízből. Mosd ki a fürdőkádat és engedd meg vízzel. Többet fog érni mint az üzemanyag.
A magyar törvényekkel ne kacérkodj, fegyvert előre ne akarj beszerezni, ha meg már baj lesz, akkor késő lesz. Riasztó pisztoly felejtős, mert ha valakinél éles lesz, kapásból üt rajtad még vagy 2 lyukat. Lent egyébként is majdnem minden házban van fegyver már a török idők óta, szóval nekik ebből a szempontból könnyebb.
szerezz be olyan fegyvert, ütleget, sokkolót, paprika spray-t amivel szükség esetén majd szerzel éles fegyvert.

Thyb 2014.01.09. 17:29:19

Kaja, a legtakarékosabb és legkevesebb helyet a leveskockák foglalják. Ebből érdemes betermelni. Szerezz be fűszereket ezzel változatosabbá teheted, s nem lesz olyan unalmas. Tárkony, petrezselyem, bazsalikom, só, bors, minden ami száraz és nem kíván hűtést. Ha van otthon mirelited, akkor azt az első napokban használd el, mert utána áram hiányában tönkre megy.
Régi paraszt módszer: süss le húst, amennyit csak tudsz, kolbászt, hurkát stb. A legjobb hozzá egy 20 literes zsiros bödön, kezd el beleönteni a zsirt, majd hagyd kihülni, ide rakj egy adag sült húst. Erre jöhet megint az olvadt zsir, majd megint egy réteg hus és igy tovább. Valamikor régen a parasztok így tárolták a hust, hogy az ne romoljon meg. A zsír is aranyat fog érni meg a sült hús is. 15 kiló hus simán elfér megsütve egy 20-25 literes zsirosbödönben, s a zsir hosszan eláll. Egyre ügyelj, hogy ne keveredjen vizzel, mert akkor el kezd avasodni. ezt a legjobb valahonnan faluról beszerezni, s különösebb hűtés sem kell neki,

Thyb 2014.01.09. 17:52:27

Visszatérve a dohányra, érdemes körülnézni a dohánytermelő vidékeken. Ott vannak akik még a saját dohányukat szívják. Ha van rá módod akár 20-30 kilót is felhalmozhatsz. Ha az első 2 hónapban nem lesz keletje, utána ugy is rá fog kapni a nép. 1 jótanács: ne ott tárold a dohányt, ahonnan árulod, mert célpont leszel. 1-2 pofont még ha kapsz is, vigyenek el 2 kg dohányt, de ne bukd el az összeset. a legjobb lenne, ha az üzletet ne abból a lakásból intézd ahol a családod van, mert ha fejükre tett pisztollyal fogják kérdezni hol a maradék, akkor elárulod. Ha letámadnak akkor az van ami ott van és kész. A családnál is maradjon sodró gép, meg papír, ha nem lesz szerencséd, akkor legalább Ők túl élhessék a dolgot. Add meg nekik az esélyt.
Nagy menyiséget soha ne adj tovább, csak utalj arra, hogy kis adagokban jön neked is vidékről, így kevésbé leszel célpont. Érdemes az átadás átvételt lejátszani, hogy lássák igazat mondtál, még ha a saját dohányodat is kapod meg.

Thyb 2014.01.09. 18:00:22

Ha még nincs, akkor szerezz be egy munkás overallt. Nem feltűnő, nem látszik mi van alatta, elég strapabíró cucc, és sok rajta a zseb. Az értékeidet (amiből sosem hordj magadnál túl sokat) rakd el különböző zsebekbe, ha leütnek kirabolnak akkor sem bukj el mindent. Jah igen a száraz kolbász és sós füstölt szalonna 1,5 évig is eláll.

Thyb 2014.01.09. 21:54:13

ezen kivül zöldségféléket meg lehet termelni balkon ládákban, kicsit nagyobb növényeket félbevágott szemeteszsákban, kérdés mire érdemes vizet pazarolni. A sárgarépa, fehérrépa, hónapos retek simán megterem az erkélyre való növényes ládákban, ráadásul azt az eső is öntözi. Káposztának sok viz kell, de pl a burgonya is szépen megterem a félbevágott szemeteszsákban. 1. vegyél vetőmagot, 2. ajánlatos némi NPK műtrágytát tartani otthon pl 20kg-ot, csak nehogy a yard azzal kopogtasson be, hogy bombát akarsz készíteni. A csiperke gomba is megterem szemetes zsákban, ehez egy zsák szalma kell, amit meglocsolsz, meghinted a spórákkal, Zsákba rakod, majd kilyuggatod a zsák oldalát sok-sok helyen ahol majd a gomba megterem. Ami benne marad a végén, az tökéletes termőtalaj lesz.
Amennyiben nem tudsz hirtelen virágföldet venni, akkor kimégy a parkba eső után, kocsi aksi két pólusát leszurod 1-1 fém ruddal, majd a menekülő gilisztákat begyűjtöd. A fel nem használt növényi részekből, majd ezek csinálnak neked minőségi humuszt egy zsákban.

Thyb 2014.01.09. 22:03:20

Most mesélhetnék a nyúl hurok állításról stb, de itt városi harcra készülünk, szóval se disznóvágás nem lesz sem pedig Bear Gyrls féle 2 nap után kimentenek story. Hosszú távon túl kell élni, márpedig ennek lesz egy alapfelvétele, ha ketten lesztek 2 fegyver végén, egymással szemben, s kérdés ki lesz az, aki hamarabb meg tudja húzni a ravaszt. Közelről ez nem is olyan könnyű. Mondjuk 91-ben távolról sem volt az, de meg kell értened, hogy vagy Ő vagy Te. S ha te elbuktál, akkor jön a párod, gyereked, s mindenki más akit ebben a sz@ros életben szeretsz. Ez legyen a motiváció, amikor majd ujjad a ravaszon lesz. Nem te számítasz, hanem azok akik mögötted vannak, s számítanak rád, mert nálad a fegyver, s Ők hátul mind felnéznek rád, s tőled várják a tettet, mit adott helyzetben meg kell tenni.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2016.08.26. 23:56:15

„egy 50-60 ezer lelket számláló kisváros”
Vukovár?

mengyan 2016.10.22. 22:21:45

@Kara kán: Vukovár a wikipédia szerint 91 nap alatt elesett. Egy éves (máshol 2 éves) ostromról ír. Én inkább Szarajevóra tippeltem, de az meg túl nagy ehhez, 200e körüli lélekszámával.
süti beállítások módosítása