Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

Városi túlélő

Túlélési tippek, ötletek gyűjteménye városlakóknak, ha beütne a krach. Prepping - avagy felkészülten várni szokatlan helyzeteket.

A túlélők

Hirdetés

Friss topikok

  • Nick Leeson: Hát srácok nem tudom mennyire jó ez a TUTI menedék... Az hogy jóformán mindent egy lapra feltenni,... (2014.09.28. 20:47) Hogyan válasszunk menedékhelyet?
  • tunet: Tök jó blog. Nem őrültség. Pár cikket elolvastam, tehát nem vagyok prepper (még), és szeretném meg... (2014.09.03. 19:58) Prepperek, ti őrültek!
  • koxi: Ehhez a cikkhez off topic, de gondoltam infónak jól jöhet: Tegnap 16kor indultam melóból és 18:30 ... (2014.07.25. 10:03) Menekülés összedőlt épületből
  • mengyan: @Lord Warrior: Amikor megkaptam a behívómat, két '96-ban szerelt volt munkatársam (2-ik nap mentem... (2014.05.11. 13:10) A rejtekhely
  • mengyan: Aki viszont szeretne legális módon felkészülni, annak tudom ajánlani a lőszertöltéssel való megism... (2014.04.28. 10:33) Vitaindító: a fegyverekről

Lehetséges "világvége" események Magyarországon

2012.09.19. 21:46 Martin Blake

panel.jpgSok olvasó tette fel a kérdést az elmúlt hetekben, hogy mégis mi értelme felkészülni, mi rossz történhetne Magyarországon? Hiszen egy viszonylag szerencsés földrajzi elhelyezkedésű, mérsékelt éghajlatú országról beszélünk, ahol gazdagok az erdők, elegendő vízkészlettel és utánpótlással rendelkezik, háború vagy igazán nagy gazdasági válság évtizedek óta nem sújtotta, mondhatni "semmi érdekes nem történik". Nos, én részben éppen ezért gondolom azt, hogy a magyar átlagember az átlagosnál jobban ki van téve a veszélynek. Több mint egy emberöltő telt már el azóta, hogy Magyarország a saját területén háborúzott volna, komoly megpróbáltatásnak kitéve nem csak a fronton harcolókat, de azokat is, akik civilként próbálták átvészelni ezt az időszakot. Hosszú évtizedek teltek el a világrekordnak számító hiperinfláció óta, alig van már, aki elsőkézből mesélhetne ennek tapasztalatairól, a 15 óránkénti árduplázásról. Ezért is tartom fontosnak elgondolkodtatni az embereket, hogy nem egyedi, elszigetelt eseményekről beszélünk, amikor egy-egy személynek, családnak, közösségnek, vagy akár egy egész nemzetnek kell túlélő üzemmódba kapcsolnia. A történelem tucatnyi példát ismer, amikor a magyaroknak is szembe kellett nézni különleges kihívásokkal, talán csak a szerencsének és a véletlenek egybeesésének köszönhetjük, hogy az elmúlt évtizedek viszonylag nyugodtan teltek. Ez a tudás, a túlélési ösztön megkopott az idő múlásával, hiszen nincs aki vagy ami időről-időre emlékeztetné a magyarokat, hogy a világ nem mindig rózsaszín körülöttünk. Japánban a földrengések magas kockázata miatt a legtöbb ember felkészülten, fegyelmezetten várja az esetleges következő rengést (Mit tanulhatunk tőlük?). De szerte Délkelet-Ázsiában ma már éberebbek az emberek a 2004-es cunami óta. Az Egyesült Államokban sok helyen a hurrikánok, északabbra a zord telek miatt készülnek fel előre az emberek. Fekete-Afrikában a víztisztítás lehet életmentő tudás, de Zimbabwéban a gazdasági-társadalmi problémák miatt is kénytelenek az emberek másként gondolkodni.

A mai cikkben a katasztrófavédelem és egyéb források segítségével megpróbálom végigvenni a leginkább valószínű, ill. leggyakoribb eseményeket, amik bármelyikünkkel megtörténhetnek Magyarország területén, akár a következő órában. Röviden lesz szó magáról az eseményről, majd néhány tanácsot is megosztok a megelőzésről és a kármentésről, a különböző lehetőségekről.

Alapvetően kétféle típusú problémáról beszélhetünk: természeti- és civilizációs eredetű veszélyforrásokról. Előbbibe tartoznak az emberiség által nem befolyásolt különböző természeti csapások, úgy mint árvíz, földrengés vagy tornádó, míg utóbbi esetén ipari balesetekről, járványokról, terrorizmusról vagy háborúról eshet szó, többek között. A katasztrófavédelem minden esetben ajánlja egy előre elkészített túlélőcsomag összeállítását, melyről bővebben itt olvashatsz. Ennek segítségével nem csak az ő vállukról vehetjük le a terhet, de egyúttal többi embertársunkéról is, hiszen nem leszünk rájuk utalva baj esetén. Nyilván, ha a legtöbb ember rendelkezik megfelelő tudással és felszereléssel, akkor ha beütne a gebasz, kevesebb erőforrásra lesz szükség ez egyébként teljesen egészséges és fitt bajbajutottak ellátására rövid távon, és azokra fordíthatják energiájukat, akik igazán nagy bajban vannak. Mindannyiunk érdeke tehát egy megfelelően felkészült társadalom. De kezdjünk is bele kicsit részletesebben, mert még sok érdekesség van hátra!

Természeti eredetű veszélyek

Hidrológiai

Árvíz, hirtelen áradás

A definíció alapján árvíznek nevezzük, ha "a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket." Víz alá kerülhetnek lakott települések, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz- , gáz-, villamos- és hírközlőberendezések; fertőzés és járványveszély alakulhat ki. Gátszakadás esetén az árvíz hirtelen, váratlanul következik be, erre nyilván nehezebb is felkészülni. Alapvető tartalékokon és tudáson felül a következőket tehetjük még, ill. szerezhetjük be:

  • Védőruházat: gumicsizma, vízhatlan ruha, kesztyű
  • Az udvarról vigyük be a lakásba a könnyen elsodródó tárgyakat
  • Értéktárgyainkat helyezzük magasabbra, lehetőség szerint padlásra, emeletre
  • Jelentkezzünk be önkéntes segítőnek, segítsünk családunkon, szomszédjainkon szükség esetén

Mint preppernek, számunkra ezek a legfontosabb szempontok, de akad még sok más hasznos tanács is. Kapcsoljunk ki minden berendezést (az áram valószínűleg el fog menni amúgyis), a gázt, vizet stb. lehetőség szerint zárjuk el. Hordozható rádión, tévén kövessük az eseményeket, információkat a mentésről - de ne figyeljünk a rémhírekre és ne terjesszünk pletykát. A telefont kizárólag vészhelyzet esetén használjuk, ne terheljük feleslegesen a vonalakat! Hallgassunk a mentőegységekre és kövessük tanácsaikat, utasításaikat. Az embert 20, autókat már 30-40 centis víz is elsodorhat, így semmiképpen ne kockáztassuk meg az átkelést a vízen.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Szinte minden évben visszatérő jelenség.

Belvíz

A belvíz az ország 45 %-át, főként az Alföldet érinti, leginkább a következő térségek veszélyeztetettek:

  • a Felső-Tisza-vidéki tájak (Bereg, Tisza-Szamosköz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz)
  • a Hortobágy - Berettyó melléke
  • a Jászság és a Nagykunság egyes részei
  • az Alsó-Tisza vidéke
  • a Dunavölgyi-főcsatorna mente

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Gyakran előfordul.

belviz_map.jpg

 

Geológiai

Földrengés

A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló energia rengéshullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét. Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak, és a távoli országok is mindinkább elérhetővé válnak a magyar turisták számára is, ezért érdemes rá felkészülni.

Mivel jelenleg a földrengéseket előrejelezni nem lehet, így mindenképpen váratlan lesz az esemény. Azonban felkészülhetünk egyrészt egy túlélőzsákkal, másrészt a lehetséges károk, sérülések minimalizásával. Felkészülhetünk menekülési tervek kidolgozásával (a lakásunkból, utcánkból, településünkről - legyen többféle megoldás, ha pl. az út megrongálódása miatt a "szokásos" irány nem lenne járható). Hasznos lehet különböző technikák megismerése és elsajátítása, mint pl. elsősegélynyújtás vagy tűzoltás. Bútorainkat, berendezési tárgyainkat úgy helyezzük el, hogy ne okozzanak balesetet elmozdulás esetén. Falra rögzített tárgyakat erősítsük meg, a mozgó kéményt, cserepet a háztetőn javítsuk ki még időben.

Érdekes, hogy a legtöbb sérülés az épületekből történő kijutás, vagy éppen bejutás közben történik a lehulló törmelék, osszeomló kémény, cserepek miatt, így az javasolt, hogy bent/kint maradva kell átvészelni a földrengést. Menedéket az asztal alatt, ajtókeretben vagy a szoba sarkában találhatunk. Az előforduló gázszivárgás miatt különösen fontos, hogy ne gyújtsunk tüzet! A főrengés után óvatosan hagyjuk el a veszélyes épületet. Előfordulhatnak utórengések is, melyek erőssége akár a főrengéshez hasonló is lehet. Kisebb tüzeket oltsunk el, a kiömlött vegyszereket, benzint próbáljuk meg feltakarítani. Ha elhagytuk az épületet, csak a hatóságok engedélyével térhetünk vissza oda, ne kockáztassunk!

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen, kis valószínűséggel. Az utolsó nagyobb földrengés 2011-ben volt Oroszlány környékén, amikor 4,7 erősséget mértek.

foldrengesmap.jpg

Földcsuszamlás

Földcsuszamlást több tényező is okozhat:

  • földrengések
  • robbantási műveletek
  • a talaj eróziója (a túlzott fakitermelés, intenzív legeltetés, szántás, felégetés következtében)
  • heves esőzés

A földcsuszamlás áldozatait sok tonnányi iszap és törmelék temetheti maga alá. A mozgó föld magával sodorja a nehéz sziklákat és a növényzetet, lerombolja az épületeket, az utakat, elszaggatja a villanyvezetékeket, otthon, villanyáram és víz nélkül hagyva a túlélőket. A mentési munkálatokat gyakran nehezíti, hogy elpusztulnak az útvonalak és a vasúti sínek, és sokan halnak meg a földcsuszamlásokat követő járványok és éhínség következtében. A legveszélyesebb időszak a kora tavaszi esőzések ideje. Fokozottan veszélyes területeknek számítanak a hegy-és domboldal közelében elterülő települések. Ebben az időszakban ne szervezzünk kirándulásokat ilyen környezeti adottságú területekre.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Kulcson 2011-ben két utcából 36 embert kellett kitelepíteni földcsuszamlás miatt.

foldcsusz2.jpg

Szélvihar, orkán

A szél sebességén értelemszerűen a levegő mozgásának sebességét értjük. A 70 km/h-nál erősebb szél már emberre, állatra veszélyes lehet, mert fákat csavarhat ki, épületekről szakíthat le cserepeket, törmeléket, könnyebb épületeket teljesen össze is dönthet.

Nagy valószínűséggel a kidőlő oszlopok, leszakadó vezetékek miatt akár huzamosabb ideig is áram nélkül maradhatunk, leginkább erre érdemes odafigyelni. Hasonlóan az árvízhez, szélviharnál is ajánlatos a kint lévő könnyebb tárgyakat fedett helyre vinni. Az ajtókat, ablakokat tartsuk zárva és lehetőleg senki ne menjen a szabadba, különösen a gyerekekre kell odafigyelni. Ha van rá időnk, a kertben lévő fák meggyengült ágait még a vihar előtt vágjuk le.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. A 2006. augusztusi tüzijáték során a feltámadó szél miatt tört ki a pánik, melyben hárman vesztették életüket.

Aszály

Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. Közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. A legsúlyosabb aszályok természeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak középső részén alakulnak ki. Nehéz, szinte lehetetlen előrejelezni.

A 19. század legnagyobb aszálya nálunk 1863-ban volt, amikoris az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat - melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani - elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, míg az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Magyarország szinte teljes területe veszélyeztetett, egytizedét elsivatagosodás fenyegeti.

Hőség

A globális klímaváltozás a 21. század egyik legfontosabb környezeti problémája. Hőhullámról akkor beszélhetünk, ha a napi átlaghőmérséklet három egymást követő napon meghaladja a 26,6 C fokot. A hőség számlájára számos megbetegedést írhatunk, a bőrkiütéstől kezdve a strokeig sokmindent.

A legfontosabb teendőink a hőség, tűző nap elől valamilyen menedékbe húzódni, valamint a megnövekvő izzadás miatti folyadékveszteséget pótolni. Ne igyunk kávét, alkoholos italokat, magas koffein- és cukortartalmú szénsavas üdítőket. Beszerezhetünk ventillátort, légkondicionálót, széles karimájú kalapot, napszemüveget, naptejet (gyerekeknek!).

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. A klímaváltozás miatt ráadásul egyre gyakrabban és huzamosabb időtartamokra.

Rendkívüli hideg

varda.JPGErős téli lehűlés, intenzív havazás idejében jelezhető, ezért megfelelő előrelátással fel lehet rá készülni. A leginkább várható következményei a közelekedési fennakadások a hótorlaszok, jegesedések, balesetek miatt; közművek befagyása miatti szolgáltatáskimaradás (a gáz és áram lehet fontos a kieső fűtés miatt - megoldások itt); ill. a hipotermia, fagyás miatti sérülések.

Felszerelésünk tartalmazza a következőket:

  • hordozható rádió, tv, a híradások, információk követése miatt
  • hólapát, só, homok, zseblámpa (tartalék elem, akkumulátor)
  • mobiltelefon feltöltve, tartalék akkumulátor
  • tartalékok vízből, nem romlandó élelmiszerből, gyógyszerből
  • alternatív fűtőtest, tűzhely
  • tartalék tüzelőanyag
  • meleg ruhák, pokrócok
  • kinti vízcsapok víztelenítését végezzük el, hogy az elrepedő csövek miatti beázást elkerüljük

Célszerű a hideget lehetőleg otthon, vagy más fedett helyen átvészelni. Lehetőleg ne keljünk útra, különösen ne egyedül! Ha mégis menni kell, öltözzünk fel melegen, vigyünk magunkkal forró teát. Télen érdemes az autónkban megfelelő mennyiségű pokrócot, elemlámpát, tartalék üzemanyagot, lapátot, homokot stb.-t tartani elakadás esetére. Ebben az esetben sem érdemes egyedül elindulni. Az alkoholfogyasztás eleinte élénkítő hatású lehet, de idővel bágyadtságot, az ítélőképesség csökkenését okozhatja, így akár életveszélyt okozva, így nem ajánlott a fogyasztása nagy hidegben.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Szintén gyakran visszatérő jelenség, akár -30 fokos hőmérséklettel (Paks, 1987).

Villámcsapás

A villámlás időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed, másodpercenként 160-1600 km-es sebességgel halad és akár 30.000 C fokos hőmérsékletet idézhet elő. Meleget fejleszt, könnyen gyúló anyagokat gyújt, fémeket olvaszt, folyadékot elpárologtat. A villámcsapás az exponált helyen (hegytetőn, sík terepen, nagyobb vízfelületen) tartózkodókat veszélyezteti leginkább. A szóbajöhető veszélyek a közvetlen érintkezés a villámmal, ill. az általa okozott károk (jellemzően tűz). Ezekre megfelelő villámhárító felszerelésével készülhetünk fel idejében.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Gyakori jelenség.

Civilizációs eredetű veszélyek

Nukleáris veszély

Hazai, vagy külföldi, de az ország területét érintő nukleáris, illetve radiológiai veszélyhelyzetek esetén a lakosság részére a következő sürgős óvintézkedések elrendelésére kerülhet sor a baleset kezdeti szakaszában. Ilyenkor el kell zárkózni, melynek lényege, hogy a radioaktív felhő elhaladásának idejére a lakosság tagjainak fedett helyen, zárt ablakok és ajtók mögött tartózkodjon, a napi életvitelből a nyílttéri tartózkodás kihagyásával ugyanis jelentősen lecsökkenthető az elszenvedett sugáradag. Az elzárkózásra legalkalmasabb hely a házak, lakások belső szobái, a lehető legkevesebb nyílászáróval, illetve a jól zárható alagsorok, pincék. A megfelelő felszerelésről a blog más cikkeiben részletesen olvashatsz, a lényeg, hogy napokra (de akár hetekre) elegendő mennyiséggel érdemes rendelkezni. Ragasztószalaggal hermetizálhatjuk az ajtók, ablakok réseit. Elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni és az esetlegesen szennyezett ruhákat kicserélni tisztára. A továbbiakban hallgassuk a rádiót, tévét, ahol a teendőkről (pl. kálium-jodid tabletták osztásáról), kitelepítésről értesülhetünk - legyen készenlétben a túlélőzsákunk is szükség esetén.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Jelenleg 6 nukleáris reaktor működik, ebből 4 Pakson, 1-1 pedig budapesti oktatóhelyeken. További veszélyt jelenthetnek a környező országok létesítményei is, bővebben itt olvashatsz róluk.

Vegyi baleset

Az ilyen jellegű balesetek legnagyobb veszélye a levegőbe kerülő veszélyes anyagok képezte felhők kialakulása. Ha van elegendő időnk, akkor a kültéren hagyott tárgyakat, állatokat vigyük fedett helyre. Csukjuk be az ablakokat, ajtókat, kapcsoljuk ki a ventillátorokat, légkondicionálókat, szellőzőrendszert. Ragasztószalaggal szigeteljük a nyílászárók réseit. Nedves törölközővel vagy gázmaszkkal vegyünk csak levegőt, ha a szabadba kell mennünk. Célszerű magasabb helyen, emeleten, esetleg padláson tartózkodni, hogy a nehezebb gázoktól védve legyünk. Gyúlékony gázok terjedése esetén érdemes az ablakoktól távolabb maradni, hogy robbanás esetén a szilánkok ne sebesítsenek meg.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. 2010-ben az ajkai vörösiszap-katasztrófa során 10 ember életét vesztette, csaknem 400-at pedig kitelepítettek.

Járványok

pandemic.jpgA járványok nagy elterjedésű, embernél vagy állatnál fellépő, bejelentésköteles fertőző betegségek. Több áldozatot szedtek eddig, mint az összes háború együttvéve. Járványok általában nemcsak orvosi kérdéseket, hanem sokkal inkább szociális problémákat vetnek fel. A higiénia hiánya háborús- és békeidőkben egyaránt felel a járványok elterjedéséért, elsősorban természeti katasztrófák következtében vagy a szegénynegyedekben.

A járvány alatt bejelentési kötelezettség van érvényben – ha magunkon vagy másokon a betegség tünetit észleljük, azt azonnal jelezzük a hatóságoknak. Törekedjünk a maximális higiéniára, mosakodjunk, mossunk kezet rendszeresen, különösen étkezés vagy a lakásba visszatérés előtt. Lehetőleg kerüljük az érintkezést másokkal, állatokkal. Ha halottat találunk, lehetőleg ne nyúljunk hozzá, kerítsük el és bízzuk a hatóságokra (de szükség esetén néhány erős műanyagzsák jó szolgálatot tehet). Kerüljük a természetes vizeket és lehetőleg tiszta vizet fogyasszunk.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Leggyakrabban influenzajárvány tör ki az országban, de volt már részünk pestisben, leprában, járványos gyermekbénulásban, H1N1-ben is.

Migráció

Bár a katasztrófavédelem feltünteti, mint lehetséges veszélyforrást, itt most nem térnék ki rá részletesebben. A népvándorlás egy igen komoly és összetett társadalmi változás. Ha ilyenre kerülne sor valami oknál fogva (pl. kitelepítés, átköltöztetés), akkor nagy valószínűséggel el kell hagyni menedékhelyünket. Felkészülhetünk egy megfelelő jármű kiválasztásával és elegendő felszereléssel, hogy új lakhelyet keressünk.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen, de megjósolhatatlan a mozgás iránya. Magyarországra számos népet telepítettek be és ki is az idők folyamán.

Terrorizmus

Napjainkban sokszor visszatérő téma a terrorizmus. A lényege az, hogy általában valamilyen politikai, vallási ideológia alapján, lelki-fizikai erőszak alkalmazásával próbálnak kikényszeríteni valamilyen változást a rosszfiúk. A leggyakoribb módszerek lehetnek a gyilkosságok, öngyilkos merényletek, repülőgép-eltérítések, bombarobbantás, vegyi-, biológiai-, nukleáris- és egyéb fegyverek használata. A terroristák célpontjai általában egy bizonyos oknál fogva jelentőséggel bíró épület, objektum, melyet sok ember használ, így több helyre elérhet az üzenetük. Tipikusan ilyen célpont lehet egy bevásárlóközpont, közlekedési csomópontok, hivatalos szervek épületei, energetikai ellátórendszerek. Terrortámadás esetén a forgalomkorlátozások, kijárási tilalom miatt vásárlási pánik alakulhat ki, melyre időben felkészülhetünk.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. A TEK szerint ma 10-12 felfegyverzett terroristacsoport létezik Magyarországon, összesen pedig 20-30-ra teszik az ilyen szervezetek számát. Veszélyforrást jelenthet még a nemzetközi terrorizmus.

Tűz

Két eszközt érdemes megemlíteni először, a füstjelzőt és a szénmonoxid riasztót. Ezek segítségével a legtöbb tüzet, ill. gázszivárgást (szénmonoxid) hamarabb észrevehetjük, értékes időt nyerve így. Érdemes a leginkább veszélyeztetett helyiségekbe felszerelni ezeket, ahol nyílt lánggal üzemelő fűtő- vagy főzőberendezés van, valamint a hálószobákba. Havonta ellenőrizzük a működésüket és legyen elegendő csereelem hozzájuk. Beszerezhetünk porraloltót (és egyéb megoldásokat különböző jellegű tüzekre), homokkal, vagy pokróccal is olthatunk tüzet - de ha túl nagyok a lángok, akkor ne kíséreljük meg az oltást, hanem meneküljünk! Készítsünk menekülési tervet, társasház esetén különösen odafigyelve erre. Időnként gyakoroljuk be a forgatókönyvet. A helyi tűzoltóságon bővebb információkat kaphatunk a megfelelő tűzvédelemről, kérjünk információt tőlük.

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. Napi, heti rendszerességgel.

Tömegrendezvény

westbalkan.jpgA könnyebbé váló közlekedés miatt egyre több ember látogat ilyen rendezvényeket, sporteseményeket, tüntetéseket, fesztiválokat. Az egyik legnagyobb probléma a pánikból adódhat, amikor valami oknál fogva hanyatt-homlok kezdenek menekülni az emberek. Gyakran a pánik miatt több ember sérül meg, mint amennyi az eredeti probléma miatt (ha egyáltalán tényleg történt valami). Amit tehetünk:

  • Még a rendezvény előtt (belépéskor) felmérjük a vészkijáratokat, menekülési útvonalakat. Kérdezzünk meg egy rendezőt, biztonsági őrt szükség esetén.
  • Bár egymagunk nem valószínű, hogy kontrollálni tudnánk a tömeget, a "lassan járj, tovább érsz" mondás sokat segíthet. A szervezetten, fegyelmezetten menekülő tömeg hamarabb el tudja hagyni a helyszínt, mint a pánikoló. Próbáljunk higgadtan viselkedni és másokat is erre inteni.
  • Családtagjainkkal, barátainkkal még a rendezvény előtt beszéljünk meg egy randevúpontot (találkozóhelyet). Ha elkeverednénk egymástól, később ott találkozhatunk velük (nem biztos, hogy a telefonok működni fognak).
  • Ha egy távoli rendezvényre megyünk, vigyünk magunkkal a családtagjainkról, barátainkról fényképet szükség esetére (mindenkinél legyen a másikról egy fénykép).

Előfordulhat ez Magyarországon?
Igen. 2011 elején 3-an haltak meg a West Balkánban kitört pánik során, 14-en megsérültek.

Háború, polgárháború, zavargások

Magyarországon, sőt egész Európában, ma már kevés olyan ember él, aki ilyen szituációt élt túl. Leginkább a világháború, '56, vagy például a Balkánon végbement háborúk jöhetnek szóba, de a kontinens viszonylagos békében élt az elmúlt évtizedekben. Mint racionális ember azt mondanám, hogy erre talán senki sem tud igazán felkészülni, hiszen nem tudhatjuk még nagyjából sem, hogy mi fog lejátszódni. Különböző túlélési technikáink, víztisztítási ismereteink, valamennyi készlet a legfontosabb felszerelésből, fegyverekből stb. ugyanakkor mind-mind hasznunkra válhat. Sosem késő elkezdeni megismerkedni ezekkel, ez a blog is részben erről szól. :)

32 komment

Címkék: tömeg pánik baleset tűz földrengés hideg terrorizmus szél túlélés hőség járvány árvíz aszály belvíz földcsuszamlás nukleáris veszély

A bejegyzés trackback címe:

http://varositulelo.blog.hu/api/trackback/id/tr494788343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

shwarcz bácsi 2012.09.20. 05:31:50

Egesz jó lett a poszt. Nagy kar viszont, hogy pont az utolsó bekezdésnek nem adtál több tartalmat.
Másrészt viszont, igen csak sok ember el meg Európában és Magyarországon is, aki túlélte a II.világháborút és 56' ot is. Valamint a 10 évig tartó délszláv háborút nem írnám le egy felmondattal...
Ha valakik, akkor azok az emberek akik tényleg tudnának mesélni!
Nem képzeletbeli, kitalácion és feltételezeseken alapuló, hanem valójában igazi TÚLÉLŐK...

lápi póc 2012.09.20. 06:54:48

Ami még reálisan szóba jöhet az egy komolyabb napkitörés jelentős koronakidobódással.
Lehalhat a GPS rendszer de még a kézi iránytű is, kinyírhatja a telekommunikációt, az összes közmű vezérlését (Paksét is), közben egy kellemesen megemelkedett gamma és röntgen sugárzás csiklandozza a tarkónkat.
Ha csak egy hétre okoz komoly fennakadást az a városokban már végzetes lehet.

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2012.09.20. 12:45:22

@shwarcz bácsi: Igen, valóban érdekes lenne felkutatni ilyen embereket - egyelőre azonban a különböző netes forrásokra kell támaszkodnom. De végülis nem lebecsülendő az sem, hiszen a legtöbb ilyen cikket veteránok, profi túlélők vagy egyéb tapasztalt emberek írják, s azok alapján készítem el a magyar verziót. Szóval nincs messze a realitástól, bár kétségtelenül sokat dobna egy-egy valódi, személyes élménybeszámoló. Ha lesz rá időm, lehetőségem, akkor megpróbálok utánanézni, mit tehetek az ügy érdekében.

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2012.09.20. 12:56:51

@lápi póc: Igen, ez jó gondolat. Ha minden igaz, akkor pedig éppen most vagyunk egy ilyen ciklus maximumának előestéjén, ez 11-12 évente fordul elő. A leginkább veszélyeztetett rendszerek az elektromos hálózatra kapcsolódóak, de a gond ugye az, hogy manapság szinte mindenhez kell valamilyen áramforrás. Ha összeomlik sok ilyen alrendszer, ráadásul egyszerre, az könnyen káoszhoz vezethet.
A maximumot 2013 májusára várják, érdekes lehet erre felkészülni majd. :)

Szemekbe zárt titkok 2012.09.20. 19:02:00

Nagyon érdekes a blog! Először járok itt, de minden eddig olvasott írásod, nagyon tetszik!

Még középiskolában tanultunk honvédelmi ismeretekből olyan dolgokról, amelyekről itt szó van. Persze.. kifulladt a dolog annyiban, hogy ha megszólal a légoltalmi sziréna, rohanjunk a pincébe, vigyünk vizet, gyufát, gyertyát, gyógyszert, takarót, és némi élelmiszert.

Emlékszem, néhány évvel ezelőtt téma volt itthon, hogy egy esetleges katasztrófánál hova tudnánk menni, mit kellene magunkkal vinni, stb. Már kezdtem a felsorolást, hogy palack víz, gyufa, gyertya .. Amikor a férjem megszólalt:
- Laptop! :)

bucbuc 2012.09.20. 19:13:23

1 emberöltő? Van az 2-3 is.

feritata 2012.09.21. 21:59:53

A természeti katasztrófákhoz képest reálisabb egy gazdasági katasztrófa. Nincs fizetés, a bankokból nem lehet pénzt felvenni. Az élelmiszert felvásárolják, a szolgáltatások kimaradnak, lázadások, fosztogatás, nincs benzin a kutakon...

Nazareus 2012.09.22. 10:23:56

Azon gondolkodtam, hogy mi az az optimális idötartam, amire célszerü felkészülni. Magyarázom mire gondolok: Egyik véglet az, aki egyáltalán nincs felkészülve, mint az emberek többsége. A másik véglet - túlélömüsorokban mutatnak végletekig felkészült embereket - pl. az az amerikai házaspár aki 22 embernek 15 évre elegendö élelmiszert tett félre már. Ezt én teljesen feleslegesnek tartom (mivel ha 1-2 éven belül nem indul be az élelmiszertermelés, akkor már nagyon nagy baj van).

Szóval mi lehet az optimális idötartam az élelmiszer raktározásra? Én úgy gondolom, hogy olyan 3 hónap körül van az optimum, minimum 1 hét maximum 1 év (azaz 1 éven túl felesleges). A felszerelés már kérdés, bár vannak olyan felszerelések, amiböl szintén lehet idötartományban gondolkodni (pl. gyufa), de sok olyan is van, ami nem idöhöz kötött (pl. iránytű)

Ki mit gondol erröl?

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2012.09.22. 16:01:09

@Nazareus: A napokban sikerült megnéznem ezt a filmet a youtubeon, hááát, én is alaposan felhúztam a szemöldököm azon a bizonyos páron. Szerintem az már nagyon a véglet a prepperek között is, húsz évig raktározni igazán sok értelme nincs, hiszen elvileg pár éven belül újra tudna indulni valamilyen szinten a gazdaság, vagy a túlélők által beindított önellátó kommunák is tudnának már addigra élelmiszert (meg mást) termelni. Valahol ez utóbbinál lehet a megoldás kulcsa, azaz hogy mennyi idő alatt lehet egy ilyen fajta önellátásra berendezkedni, átállni az esemény után?

Szerintem a 3-12 hónap kevés, azzal csak ideális esetben lehetne kihúzni. Ha feltételezzük, hogy a termeléshez szükséges eszközök, nyersanyagok, állatok stb. mind rendelkezésre áll, akkor megoldható a dolog. Ha ettől nagyobb a kár (kevés állat maradt, minden parlagon hever, nincs üzemanyag, eszközök, semmi) és szinte nulláról kell kezdeni mindent, akkor még egy év is kevés lesz az elfogadható szint beindításához.

A leginkább elfogadott cél, avagy az "ultimate goal" prepper körökben a 3 év. Ezalatt legalább minimális szinten berendezkedhet az ember önellátásra, a tartalék pedig segíteni fogja átvészelni ezt az időszakot.

Nazareus 2012.09.22. 17:28:18

@Martin Blake: Lehetséges, bár én valamilyen szinten próbáltam valószinüségbe belevenni a lehetséges forgatókönyveket, a többségük (árviz, földrengés, államcsöd) szerintem már 3 hónapi tartalékkal át lehet vészelni, hiszen tulajdonképp arra kell az idö, hogy az ember "átálljon" túlélö üzemmódba. Lehet, hogy egy államcsöd hatása jóval tovább tart, de 3 hónap alatt az ember megszerzi azokat a kézségeket amivel pótolni tudja az elfogyasztott javakat. Persze vannak olyan forgatkönyvek is, amelykre nem elég az 1 év (háború, atomháború, szupervulkán kitörése?), de ezek esélyét olyannyira alacsonyra taksálom, hogy egyszerüen nem tartom érdemesnek energiát belefektetni az erre való felkészülésre. Persze van aki azt mondja, hogy "ha 0,001% az esély akkor is érdemes felkészülni és akár éveket rááldozni az életéböl", viszont én nem igy gondolom. Szóval valahogy a meglévö energiánkat (pénz+idö) kell oly módon csoportositani, hogy fel is készüljünk a "reálisabb" katasztrófákra, de azért ne csak abból álljon az életünk, hogy készülödünk.

Szemekbe zárt titkok 2012.09.22. 18:39:15

@Nazareus:

Egyetértek a 3 hónappal, mint optimális idő, mert szerintem is ennyi idő alatt hozzá lehet szokni a megváltozott körülményekhez.

De például növénytermelés szempontjából inkább 1 év az optimális. Erről jut eszembe, ahogy olvasgattam a blogot, leginkább élelmiszerekről, fegyverekről, technikai eszközökről esik szó, mármint atekintetben, hogy mire lenne szükség.
Érdemes lenne a vetőmagot is kiemelten kezelni.
Aki városban él, ilyen esetben akár a balkonon, cserépben is nevelhet pl. paradicsomot, vagy fűszert.

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2012.09.22. 19:30:15

@Nazareus: Amúgy egyetértek veled, csak megemlítettem, hogy mint "maximumra", 3 évet szoktak mondani, feltételezem ennyi idő alatt "kényelmesen" át lehet állni önellátásra. A legtöbb esetben remélhetőleg nincs/nem lesz akkora krach, hogy attól tovább kelljen húzni. Jogos, tiéd a piros hangszóró! :)
Ha ténylegesen csak a túlélést vesszük, akkor ennyi idő (max. 1 év) alatt legtöbbször azért beáll a (mező)gazdaság egy elfogadható szintre.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2012.09.24. 09:31:32

Az a konténerődös ember arra készül, hogy jelentős tektonikus mozgások miatt Texas majd elsodódik.

Ez nyilván komoly földmozgással fog járni. Ehhez képes a készletei nagy részben befőttesüvegben voltak fémpolcokon.

Már egy kisebb rengés is a földre dönti a polcait, az üvegek összetörnek, onnantól meg cseszheti a készletei jelentős részét. Persze ami megmarad, az is jóval több, mint amivel egy átlagember rendelkezik abban a helyzetben.

goodjohnwin 2012.10.04. 14:38:59

A vörösiszap-katasztrófáról dokumentumfilm készült a napokban: videa.hu/videok/film-animacio/ket-eve-tortent-a-vorosiszap-ajka-devecser-dokumentumfilm-cxYciClb7ZQrJEun

mivel szerencsére ritkaságszámba mennek az ehhez hasonló katasztrófák hazánkban, érdekes lehet megnézni a felvételeket és a túlélők nyilatkozatait.

Chris_007 2012.10.23. 23:01:03

A II.vhs bombák miatti ideiglenes kitelepítéseket kihagytad :)
Amúgy jó a blog, nekem pótolod amaszabekat, ha tudsz lefordítani angol nyelvû anyagot, akkor tedd meg. A legoptimálisabb viszont egy helyi, regionális és országos szintû prepper hálózat létrehozása lenne. Tapasztalat, szakértelem csere és lehetne számítani valakire a bajban. Mert jelenleg családon és 2 szomszédon kívül nincs ilyen.

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2012.10.24. 22:28:51

@Chris_007: Mindig utólag jönnek a legjobb gondolatok. :)

Éppen a napokban gondolkodtam azon, hogy a munkanélküliség is kimaradt, pedig az is lehet szempont.

Chris_007 2012.10.26. 19:50:12

Már ideje lennr frissítened :) mondjuk edc posztnak örülnék

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2012.10.27. 00:12:17

@Chris_007: Jajj, annyira éreztem, hogy az utolsó napon fog valaki szólni. :D
Holnapra tervezem, hogy írogatok kicsit. Most kezdtem új munkahelyen, eléggé húzós volt az első időszak, most lesz először egy kis időm blogolni. Már vagy két hete van egy bennragadt cikk, majdnem készen... Na majd holnap. :)

Tblog 2012.11.29. 02:06:27

A t-izmust kivéve bármelyik eshetőség megtörténhet. A TEK hantázásaiban nem hiszek. Kiket tartanak ezek veszélyes csoportoknak? Talán a Jedi lovag egyetemistákat? Vagy néptáncruhás jobbikosokat? Kész vicc az egész.

De az összes többi pont megtörténhet a fenti listán.

Tblog 2012.11.29. 02:07:09

@Tuleloblog: *ezek = TEK (Mielőtt még valaki félreértené amit írtam.) :)

knife1 2012.12.23. 10:07:13

@Tuleloblog: Ne becsüld le a Jobbikosokat! Mindennek van határa, csak az emberi hülyeségnek nincs.

Tblog 2012.12.23. 15:26:56

Itt szerintem pont nem ők jelentik a veszélyt. Ha ők jelentenék, akkor a TEK nem 17 éves bicskás kölyköket meg 50 éves falusi uzsorásokat hajkurászna fegyverekkel és teljes taktikai felszerelésben. Ha egy legális pártot és a lakosság 15%-át egy másik párt katonai szárnya fegyveresen fenyeget, ott nagy bajok vannak. Orbán TEK-je pedig ezt teszi.

trendo+ 2013.02.22. 05:44:04

@feritata: A rendkívüli időjárási jelenségeken kívül ez az, aminek enyhébb változatára talán fel lehet és akkor érdemes is készülni. Mindig legyen otthon készpénz! Már egy ünnepek előtti ATM-kifogyást is jobb kibekkelni, mint ott állni a kártyával a készben, potyára. A túlélőcsomagok segíthetnek átvészelni az átmeneti időszakokat, a víz- és élelmiszerkészlet felhalmozás pedig az ellátási nehézségeket. Komolyabb tartalék készlettel pedig (főleg az élvezeti cikkekkel -kávé, szesz, cigi- csereberélni, "ügyet intézni" is lehet gond esetén.

Tramp 2013.02.26. 20:56:38

@shwarcz bácsi:
"Valamint a 10 évig tartó délszláv háborút nem írnám le egy felmondattal...
Ha valakik, akkor azok az emberek akik tényleg tudnának mesélni!"
Itt a blogon többek között elég sok infót lehet találni Selcóról, aki át- és túlélte a délszláv háborút: varositulelo.blog.hu/2012/09/23/tulelni_a_delszlav_haborut

Martin Blake · http://varositulelo.blog.hu 2013.02.26. 23:16:50

@Tramp: Azt a posztot pár nappal Schwarzi bácsi kommentje után írtam, éppen az ő ötlete alapján. :)

knife1 2013.04.09. 10:05:27

Új influenzavírust azonosítottak Kínában
www.antsz.hu/hir1/hhetnkilnec.html

Na készülhettek! (Figyelni kell Orbán Vikit, Ő is járt kint!)

Zöld Október 2013.04.09. 14:35:41

@knife1: A gyógyszeriparnak megint kell a pénz.

knife1 2013.04.09. 17:27:33

@Zöld Október: Az biztos, de erre nemigen készült még el a vakcina.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2014.02.10. 16:58:03

Jó poszt, de itt-ott az objektivitás itt-ott nem túl nagy erőssége.
Nagyon fontos, hogy a "legyen tartalék", és a "fejben legyünk felkészülve" meglegyen. A kis lámpa, a gyufa, pár konzerv nem kerül sokba. Nem árt tudni, hogy min fordulhat elő reálisan: például ha áramkimaradás előfordulhat ÉS a kazán árammal megy, akkor célszerű otthonra egy aggregátor.
DE:
- A nukleáris baleset valószínűsége iszonyúan kicsi. Igazából nem érdemes vele foglalkozni. Már csak azért sem, mert baj esetén úgyis kitelepítenek, a konzervek meg ott maradnak...
- Magyarországon nagyon sok a földrengés, de ezek kicsik. Nem szokott komoly kár lenni. Olcsóbb a földrengésbiztos ház többletköltségét betenni egy bankba a jövőbeni javításokra...
- A vegyi katasztrófára nem tudsz felkészülni. Ráadásul elég ritka is. A vörösiszapos story nem jó példa: ott a szerencsén, és nem a felkészültségen múlt a túlélés. De ez így volt Bophalnál is. Viszont itt meg kell említenem, hogy speciel Bophalnál sokan túléltek volna, ha tudják, hogy mi kell csinálni a MIC gáz ellen. Csak hát ugye aludtak...
- A biológiai katasztrófa (gyilkos vírus) egyes matematikai modellek szerint csak idő kérdése. Itt lehet próbálkozni felkészülni rá, de a dolog természete olyan, hogy mire észreveszed a bajt, már túl késő. Tenni ellene meg igen drága és problémás.
- A terrorizmus tipikusan olyan dolog, ami ellen egy magányos ember nem tud hatásosan fellépni. Itt sem látok hatékony védekezési lehetőséget.
- Az árvíz egy reális probléma. De nem ripsz-ropsz jön, és ritkán dönti össze a gazdaságot.
- A diktatúra szintén komoly veszély, de ott meg nem mész semmire a készleteiddel és a tudásoddal együtt sem.
- A háború is ilyen: tehetsz bármit, nem sokat segít. Csak az előrelátás (menekülés) lehet hasznos, főleg, mivel háború sem tör ki előjel nélkül.

A hülye amerikai prepperek a világkatasztrófára készülnek fel: ám ha ilyen történik, akkor ők sem élik túl. Ha meg kisebb a baj, akkor meg mások is túlélik. Ahogy ez már annyiszor megtörtént.
Tehát nincs értelme szupervulkánokra és meteor-becsapódásra sem készülni.
Ami viszont igencsak fontos:
- Tűz. Gyakori dolog, és nem árt tudni, hogy mi a teendő.
- Tömegrendezvény. Különösen: tüntetés. Észnél kell lenni.
- Hideg. Szerencsére nem tart sokáig, így különösebb extra felkészültség nélkül is kezelhető. Mindig vannak halottak, meg problémák, de ritkán hal meg mondjuk a lakosság fele...
- Áramszünet. Nem tudom, hogy miért marad ki, még szerencse, hogy kommentek szóltak. Nem csak napkitörés lehet, de hekkertámadás is. Főleg gond, ha együtt jár a hideggel.
- Sztrájk. Lásd: taxissztrájk, BKV, stb.
Ezekre viszont főleg fejben kell felkészülni, illetve céleszközök beszerzésével, minimális tartalékkal.
Nem kell túllihegni.

Tehát én már a 3 hónapos túlélő készletet is túl soknak tartom a hétköznapi problémákra, de elégtelennek komolyabb baj esetén. A 3 éveset pedig csakis bunkerrel együtt tudom elképzelni. De attól tartok, hogyha ilyenre lenne szükség, már rég rossz.
Még két komment:
- Átlagember nem tud bunkert építeni. Nem is akar ilyenben élni.
- Általában a jól szervezett, együttműködő csoport sokkal hatékonyabb, mint a bunkerjében ülő magányos prepper. Tehát a tévében bemutatott fanatikusok valahogy nagyon nem a földön járnak...