Mint mindannyian tudjuk, a víz az életet jelenti az ember számára. Túlélni nélküle képtelenség. Mint városi túlélőnek tehát, nekünk is fel kell készülnünk erre és vizet raktározni szükség esetére. Ha beütne a krach és a csapból nem folyna az ivóvíz, ha a megszűnő áramszolgáltatás miatt a pumpa is bemondaná az unalmast a kútban, akkor könnyen életveszélynek tehetjük ki magunkat - szükségtelenül. Ebben a cikkben néhány, a víz tárolásával kapcsolatos témát boncolgatok.

Ha nincs elég víz

A dehidratáció (kiszáradás) nagy mennyiségű víz elvesztését, hiányát jelenti az emberi testből. A hiányzó víz mennyiségétől függően egyre súlyosbodó tüneteket tapasztalhatunk (a % a testben található összes folyadék mennyiségét jelenti).

• 1% folyadékhiánynál a test hőháztartásában keletkeznek problémák. Szomjasnak érzi magát az ember.
• 2%-nál a szomj tovább nő. Rossz közérzet, étvágytalanság.
• 3% hiánynál az előbbiek mellett a száj is kiszárad.
• 4% esetén a munkabírás 20-30%-kal csökken.
• 5%-nál koncentrációs zavarok, fejfájás és alvászavar lép fel.
• 6%-nál a fül sípolni kezd, kellemetlen bizsergés lép fel és az érzékeléssel is gondok támadnak.
• 7%-nál a legtöbb ember már elájul.
• 10% folyadékhiány pedig már az életet veszélyezteti.

1959-ig az izraeli hadseregben sem fordítottak különösebb figyelmet a problémára. Egy katonaorvos, bizonyos Ezra Sohar mutatott rá először és egy kisebb csoporttal kutatásba kezdett. Az év legmelegebb hónapjában, augusztusban azt a feladatot adta egy csapat katonának, hogy Izrael legészakibb pontjától sétáljanak le a legdélebbiig. Naponta 17 km-t tettek meg, egy orvoscsoport pedig óránként megvizsgálta őket. Számításaik alapján egyetlen nap alatt egy átlagos katona 20 liter (!) izzadtságot produkált. Az ekkor érvényben lévő fejadag mindössze napi 1 liter per katona volt. Sohar javaslata alapján a fejadagot megemelték, ekkortól kezdve minden izraeli katona napi 20 liter vizet ihatott, óránként egyet lehajtva, melyet szigorúan betartattak. Csendesebb napokon napi 5-6 litert kellett meginniuk, meneteléskor, bevetés közben viszont 20-at. A megkérdezett katonák szerint 20 liter folyadékot fogyasztva meg sem kottyant nekik az egész napi menetelés, akár hetekig sétálgattak volna a sivatagban teljes menetfelszerelésben. Alig néhány évvel később ez a felfedezés és szigorú szabályozás rendkívüli előnyhöz juttatta Izraelt a Hat napos háború során: az ellenséges egyiptomi csapatokból 20 ezren haltak meg pusztán a kiszáradás miatt, míg az izraeli sereg vesztesége alig néhány fő volt ugyanezen ok miatt.

Mennyi vízre van szükségünk?

Igen nehéz meghatározni a pontos mennyiséget, hiszen számos tényező befolyásolja azt, elsősorban a testhőmérséklet, ami elpárologtatja azt izzadtság útján. A testhőmérséklet pedig alapvetően a környezet hőmérsékletétől függ, valamint a végzett munka mennyiségétől és intenzitásától. Egy kellemes hűvösben ücsörgő ember vízfogyasztása kevesebb lesz egy melegben dolgozóétól. Ennek ellenére mondhatjuk azt, hogy egy átlagos ember számára, átlagos körülmények között napi mintegy 2 liter folyadékra lesz szükség az életbenmaradáshoz, míg kb. 4 liter folyadékkal érdemes számolni, mint városi túlélőnek. Ez fedezni fogja a szükséges folyadékot szervezetünk számára, ill. valamennyit felhasználhatunk tisztálkodásra, mosakodásra is.

Víz begyűjtése

A legegyszerűbb, szinte mindenki számára könnyen hozzáférhető vízforrás a csapvíz. Győződjünk meg róla, hogy környékünkön a csapvíz megfelel-e az előírásoknak, mielőtt nagyobb mennyiséget tennénk félre magunknak szükség esetére. Előfordul, hogy karbantartás, szennyezés miatt átmenetileg nem felel meg a csapvíz minősége, kár lenne gyenge minőségű vízzel megtölteni palackjainkat. Melegebb időben érdemes lehet folyatni a csapot, amíg a "hűvösebb", friss víz megérkezik, míg trópusi, melegebb éghajlaton nem javallott a fogyasztása - így a raktározása sem ivóvíz céljából.

Természetes vízlelőhelyekről származó vízzel rendkívül óvatosan kell bánni, ezzel egy későbbi cikkben foglalkozom majd részletesebben. Most csak annyit, hogy ha a természetből nyerünk vizet, általában igaz az, hogy a folyóvíz tisztább, míg az állóvíz a szennyezettebb, tehát előbbi lesz a potenciális vízforrás. Persze mindkettőből rengeteg dolgot kell kiszűrni fogyasztás előtt, de egyelőre maradjunk ennyiben. Egy másik természetes vízforrásról, mégpedig a hóról is ejtenék néhány szót. Tévhit, hogy a hó megfelelően fedezné vízigényünket. A hó felmelegítéséhez ugyanis testhőre van szükség, ami a szervezet hőháztartását felbillentheti. Rosszabb esetben akár hipotermiához is vezethet a hófogyasztás. Ha a hó túl sok ideje van a földön, jelentős mennyiségű szennyeződés, baktériumok stb. is megtelepedhet rajta, amit elfogyasztva hamar betegek lehetünk. A havat tehát legalább ugyanannyira körültekintően kell kezelni fogyasztás előtt, mintha mondjuk egy hegyi forrásból nyernénk a vizet. Nem hagyhatom ki a klasszikust sem: a sátor mögötti sárga hóból pedig nem eszünk!

Hogyan tároljuk a vizet?

Ha eddig nem volt otthon megfelelő mennyiségben víz félretéve szükség esetére, akkor még most álljunk neki az előkészületeknek! Baj esetén, ha nem jön a víz a csapból, hamar megüthetjük a bokánkat. Ne felejtsük el amit a japánoktól tanultunk: egy katasztrófa esetén akár napokig eltarthat, amíg valamilyen módon vízhez juthatunk. Naponta tehát 4 liter vízzel számoljunk a család minden egyes tagjára. Egy négytagú családnak így 4 x 4 x 3, azaz 48 liter vízre lesz szüksége az első 72 órában. Ez elég jelentős mennyiség, ráadásul csak az életbenmaradáshoz, egyszerű mosakodáshoz lesz elég. Tervezzünk tehát körültekintően, igényeinknek megfelelően és lehetőségeinkhez képest.

Az első kézenfekvő megoldás víz begyűjtésére a vásárlás. A legközelebbi bevásárláskor vegyünk néhány palacknyi, 2 literes vizet. Érdemes egyszerű, palackozott ivóvizet venni, ami a legolcsóbb és legsokoldalúbb vízforrás. A szénsavas víz vagy ásványvíz az ízek, buborékok miatt több kellemetlenséget okozhat, mint amennyi előnnyel járhat - persze néhány palackkal tárolhatunk ezekből is. Ásványi anyagokat megfelelően összeállított étrenddel vagy patikában kapható tablettákkal is vihetünk be a szervezetbe szükség esetén. Egy fő esetén tehát 3 x 2 db 2 literes palackra lesz szükség 72 órányi túléléshez, ami általában egy fólia vizet jelent (6 palack egy csomagban).

A másik megoldás, ha nem szeretnénk pluszpénzt költeni arra, amit mi is megtehetünk otthon: feltölteni a palackjainkat. Üres ásványvizes palackok, üditőitalok, gyümölcslevek palackjai jól kimosva mind megfelelnek a célra. Célszerű olyan palackot használni, amiben vizet tároltunk korábban is. Alapos mosás után (ne felejtsük el a kupakot is kimosni!) tehát egyszerűen töltsük fel csapvízzel a palackot és tegyük egy fénytől, hőtől jól védett helyre. Az így tárolt víz akár fél évig minden gond nélkül eláll. Időnként azonban érdemes megnézni, hogy rendben vannak-e a palackok, nincs-e jele algásodásnak például. Szintén érdemes tudni, hogy a PET-palackok egy idő után enyhén mérgező anyagot kezdenek el ereszteni. Ennek egészségügyi hatása jelentéktelen, de a biztonság kedvéért fél év után friss vízzel töltsük újra, majd 2-3 év elteltével cseréljük a palackot is.

Nagyobb mennyiségű vizet pedig értelemszerűen nagyobb kannákban, hordókban tárolhatunk. 5-10-25 literes kézikannákban, vagy akár egy köbméteres méretűekben is viszonylag könnyen tárolható a víz, kinek-kinek az igényei és lehetőségei függvényében. Édesanyámnál például egy 1 m3-es tartályban van könnyen ivóvízzé alakítható kútvíz félretéve, nekem ettől kisebb megoldás után kellett néznem a lakásomban. Fontos megjegyezni, hogy a palack/kanna megfelelő besorolású legyen, hiszen nem mindegyik műanyag alkalmas ivóvíz tárolására, mivel méraganyagokat szivárogtathatnak a vízbe akár már rövidtávon. Itt említhetjük meg az üvegpalackot is, amit súlya és kényessége miatt (azaz könnyen törik) nem ajánlanak prepperek víztárolásra, még ha hajszálnyival egészségesebb is benne tárolni.

Ebben a cikkben elsősorban a rövidtávú tárolási megoldásokat vettem végig. Ha 72 óránál tovább maradnánk ivóvíz nélkül, akkor már a víz utánpótlásáról is gondoskodni kell. Gyűjthetünk pl. esővizet, vagy tisztíthatunk a közeli patakból/folyóból is vizet. Egy másik cikkben még lesz erről, a víztisztításról és egyebekről is szó.

Addig is, ha megosztanád tapasztalataidat, ötleteidet, bátran kommenteld a posztot!